Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 18. 1945. március 19 288

18. 1945. március 19. Valentiny árkormánybiztos kinevezése ellen szólal fel, sokkal jobbnak tartaná, hogy ha a Közellátási Minisztérium egyik osztálya intézné ezt, melynek az élére egy államtitkár lenne kinevezve és a gazdasági tanács javaslatának szem előtt tartásával látná el feladatát. A minisztertanács ekként is határozott.

25 [11] Erdei bejelentést tesz arról, hogy a pártközi értekezlet elfogadta azt a javaslatát, hogy Nagy-Budapest nemzetgyűlési képviselőjének behívása megtörténjen. Kérdi, hogy a belügyminiszter a képviselők megválasztására adhat-e felhívást, (Miklós: Igen) [Erdei] valamint, hogy a Nemzetgyűlés egybehívását ki fogja eszközölni (Miklós: A Nemzetgyűlés elnöke). [Erdei] Bejelenti, hogy 60 tag fogja képviselni Budapest belsőt, 40 a külsőt, míg a 8 fennmaradó reprezentatív egyénekkel lesz betöltve.

26 Vásáry elfogadja a belügyminiszter előterjesztését, mely a budapesti ideiglenes nemzetgyűlési képviselők kiküldetését célozza. Azonban amennyire szükségesnek tartja azt, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlésre Budapest képviselőit kiküldje, éppen olyan szükségesnek tartja azt is, hogy a nemzeti társadalom ama része, amely eddig szintén képviselő nélkül van, hasonlóan képviselethez jussson. Amikor 1944 december havában egy igen rövid idő alatt kellett az Ideiglenes Nemzetgyűlést életre hívni, indokoltnak volt tekinthető, hogy csak a városok lakossága küldött képviselőket, mert fizikailag lehetetlen volt a falvak lakosságát felkeresni és képviselőik beküldését keresztülvinni. Azóta azonban hónapok teltek el, melyek alatt ezt a kérdést elő kellett volna készíteni. Meg kellett volna tenni az intézkedést arra, hogy a falvak lakossága is megfelelő képviselethez jussson s ezzel meg legyen szüntetve az a politikai feszültség, mely a falvak millióinak képviseletnélküliségéből fakadhat. Nagy-Budapest lakossága - nagyban-egészben annyi, mint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye lakossága. u Az előzményeket illetően lásd a 11. sz. jegyzőkönyv 8. és 10., a 12. sz. jegyzőkönyv 10., valamint a 13. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. A „gazdasági tanács" minden bizonnyal az ekkor még csak tervezett Országos Gazdasági Tanáccsal volt azonos. Lásd a 20. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját. A Közellátásügyi Minisztérium államtitkárát illetően lásd a 27. sz. jegyzőkönyv 17. napirendi pontját és a 27/e. sz. mellékletet. 26 Az előterjesztés indoklása a következőket tartalmazta: „Nagy-Budapest képviselői nélkül az Ideiglenes Nemzetgyűlés legközelebb már nem ülhet össze. A Nemzetgyűlés a főváros képviselete nélkül eddig is csak a kényszerítő szükség, az alkotmányos tényezők megalakításának sürgőssége és Budapest megszállott volta miatt működhetett. A behívni javasolt képviselők számát nem csak az indokolja, hogy Budapest a főváros nagy politikai súlya miatt komoly képviseletet nyerjen, hanem az is, hogy Budapest képviselőin kívül az Ideiglenes Nemzetgyűlést a még felszabaduló területek képviselőivel kiegészíteni nem lehet, mert technikailag és a front mögötti helyzet következtében szélesebb terület képviselőinek behívása el nem hárítható akadályokba ütközne." A pártközi értekezlet tárgyalásáról lásd a Népszava 1945. március 22-i számát. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke, Zsedényi Béla egyébként már március 13-án levéllel fordult a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz, hogy választassa meg népgyűlésen az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő képviselőit. (Budapest Főváros Levéltára, Budapesti Nemzeti Bizottság vegyes iratai, 1945. március. Közli: Források Budapest Múltjából, Források Budapest Történetéhez IV. kötet, 1945-1950. Szerkesztette Gáspár Ferenc, Budapest, 1973. 63. p.) A küldöttek megválasztására április 2-án került sor: 26 kommunista, 26 szociáldemokrata, 16 kisgazdapárti, 6 polgári demokrata párti, 4 parasztpárti, 22 szakszervezeti és 8 pártonkívüli küldöttet választottak. 293