Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 16. 1945. március 10 273

16. 194 S. március 10. 16. Jegyzőkönyv Felvétetett Debrecenben, 1945. évi március hó 10-én 15 órától 18 óráig a miniszter­elnökségi tanácsteremben tartott minisztertanácsról. Jelen vannak: Miklós Béla miniszterelnök, Takács Ferenc, Valentiny Ágoston, Molnár Erik, Gábor József, Nagy Imre, Vörös János, Vásáry István, Faragho Gábor, Erdei Ferenc, Teleki Géza, Gyöngyösi János miniszterek, Balogh István miniszterelnökségi államtitkár és Csukásy G. Lajos, a minisztertanács jegyzője. Miklós megnyitója után [1] Erdei a napirendhez 1 szól és kéri, hogy a csendőrséggel kapcsolatos ügyet a HM­mel, a Nemzeti Bizottsággal kapcsolatos ügyet pedig a belügyminiszteri előterjesztés­sel párhuzamosan tárgyalják. Nagy a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos bejelentés tárgyalása ellen szólal fel, mert 1. a rendelettervezetet csak most kapták kézhez, így nem volt módjuk áttanulmányoz­ni, 2. s a kérdés olyan súlyos, hogy azt feltétlen pártközi értekezlet elé kellene utalni. Miklós a kérdésnek ily gyors tárgyalását azzal indokolja, hogy Oszokin követ nála jártában azt a kijelentést tette, hogy a [SZ]EB, látva a nemzeti bizottságok túlkapása­it és jogellenes működését ezt a helyzetet tovább tűrni nem hajlandó, miért is kéri, jegyzőkönyvben leszegezni, hogy dacára ennek, miután óvást emeltek, a kérdés sür­gőssége dacára, napirendről le kellett venni. 2 Valentiny: Nem ellenzi, hogy hallgassák meg a pártközi értekezletet, azonban tisz­telettel javasolja, hogy ne csak ez vétessék le a napirendről, hanem a belügyminiszter­nek előterjesztett rendelettervezete[i] is, 3 mert azok a törvényelőkészítő bizottságnál nem jártak, jóllehet olyan fontos problémákat érintenek, amelyek beható tanulmá­nyozás nélkül kiadásra nem kerülhetnek. A belügyminiszter tendenciózusan elkerüli javaslataival a törvényelőkészítő bizottságot, ugyanakkor amikor pedig olyan problé­mák vannak érintve benne, mint a nyugdíjtörvény, a képesítési törvény stb., amit pe­dig nem lehet kapásból a minisztertanácson letárgyalni. Az ilyen fontosságú rendele­' Lásd e jegyzőkönyv legendáját. 1 A nemzeti bizottságok egyöntetű működésének szabályozásáról címet viselő rendelet tervezete megtalál­ható a Pénzügyminisztérium iratai között, ezt 16/a sz. mellékletként közöljük. Lásd még a 18. sz. jegyzőkönyv 3. napirendi pontját és 16. jegyzetét. A nemzeti bizottságok több olyan kérdésben intézkedtek helyileg, ame­lyek országos szabályozást kívántak. Ezeket a szerteágazó intézkedéseket a Szövetséges Ellenőrző Bizottság sem tudta ellenőrizni, ezért ellenérzését váltották ki, másrészt mivel az egyes kérdések országos szabályozása gyakran késlekedett, a kormány saját tekintélyét látta veszélyeztetve ezek által. Az ügyet az 1945. március 19­én tartott pártközi értekezlet tágyalta. 3 Lásd e jegyzőkönyv legendáját. 273

Next

/
Oldalképek
Tartalom