Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

Bevezető 9 - Az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása 23

melyeknek célja a magyar mezőgazdaság kifosztása, a németek érdekében. Egyben állami hitellel és más rendszabályokkal hathatósan elősegíti a mezőgazdasági termelést. A németek által kifosztott és elpusztított ország gazdasági lehetőségeihez mérten mindent megtesz a széles néprétegek életszínvonalának emelésére, a németek érdekében mesterségesen alacsony színvonalon tartott munkabérek és fizetések felemelésére. Visszaállítja a munkásbiztosítás teljes önkormányzatát, a háború alatt hatályon kívül helyezett munkásvédelmi törvényeket és továbbfejleszti a munkásvédelmet. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az ország gazdasági és társadalmi berendezkedésének alapjául a magántulajdont tekinti és biztosítja sértetlenségét. Hatásosan előmozdítja a magánkezdeményezést és magánvállalkozást, támogatja a kisipart és kiskereskedelmet. Az ország gazdasági önállóságának megszilárdítására és a háború okozta károk minél előbbi helyrehozására erőteljes ipar- és kereskedelemfejlesztő politikát kezdeményez. A közterhek igazságos elosztása céljából messzemenő progresszív adózást vezet be. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a magyar felszabadító harc szervezője és vezetője. Felszólítja az egész magyar népet, felhív minden magyar hazafit, hogy nemzetünk e válságos óráiban teljesítse kötelességét a haza iránt és minden erejével a legmesszebbmenő áldozatkészséggel vegye ki részét a német elnyomók elleni szabadságharcból, támogassa odaadóan az Ideiglenes Nemzeti Kormányt országmentő munkájában."

51 Végül felhívással fordult a németek oldalán harcoló csapatokhoz és a nyugati megyék lakosságához, hogy forduljanak szembe a németekkel és a Szálasi-kormánnyal. Ez volt az a program, amelyet a pártok szónokainak egyetértő felszólalásai után egyhangúlag elfogadott az Ideiglenes Nemzetgyűlés és amely alapján egyhangú határozatban mondta ki: „Az Ideiglenes Nemzetgyűlés örömmel veszi, hogy magyar kormány alakulhatott, bizalmat nyilvánít vele szemben és felhatalmazást ad neki az ország ügyeinek vezetésére."

52 Ugyanez alkalommal határozatot hoztak az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökségéről, a kinevezési jogkörök elosztásáról és gyakorlásáról. Végül külön határozatban adott felhatalmazást az Ideiglenes Nemzetgyűlés az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a fegyverszüneti egyezmény megkötésére.

53 Nehezen, de végül létrejött az új, koalíciós kormány, amely azonban tagjai eltérő indíttatása, pártérdekei folytán kezdettől fogva magában hordozta az ellentéteket. A koalíciót azonban az is jellemezte, hogy az ellentétek ellenére a kormányzásnak az egyetlen lehetősége volt, mivel az ország nehéz helyzetében egyetlen politikai erő, egyetlen párt sem vállalta, nem vállalhatta volna a kizárólagos vezetés felelősségét. Jellemző vonása volt a koalíciónak a pártok saját érdekeltségű politizálása mellett az is, hogy nem volt olyan politikus - a miniszterelnök lett volna erre hivatott, de nem volt rá képes -, aki a koalíciós partnerek mindennapos súrlódásait termékeny kompromisszumok kidolgozásával elsimíthatta volna, aki a miniszterekkel valódi munkaközösséget alkotva igazi koalíciós kormányzást tudott volna megvalósítani. 26