Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 14. 1945. március 8 236

14. 1945. március 8. nyerjen. Tudatában van annak, hogy a honvédelmi miniszternek nehéz helyzete lesz, ha ezt a kérdést a napirendről leveszik, de be kell látni, hogy ez az út járhatatlan s a jövőben a legteljesebb precizitással kell eljárni. Hozzájárul az igazságügy levételi és a kultuszminiszter előkészítő-bizottság javaslatához azzal a hozzáfűzéssel, hogy egy választást kell legsürgősebben megejteni, amely választásért nyugodtan vállalja a felelősséget a jelenlevő orosz megszálló erők

7 dacára is, mert meg van győződve, hogy mint a múltban, a jövőben sem fog a megszálló erő ezen a téren nehézséget támasztani. Erdei egyetért az igazságügy- és kultusztminiszter javaslatával, azonban a választás megejtésével nem, mert az igen hosszú időt venne igénybe és technikai, közlekedési okokból megoldhatatlannak látszik. Szerinte Budapestnek képviselete nélkül a Nemzetgyűlés összehívása lehetetlen. Vörös a felszólaló miniszterekkel egyetért. Bízzák a Nemzetgyűlésre a kérdés eldöntését. A minisztertanács határozatilag kimondta, hogy ezt a kérdést a napirendről leveszik és az alkotmányos törvényelőkészítő bizottságot felállítják.

8 Teleki javasolja, hogy ennek a kérdésnek a megtárgyalására a Nemzetgyűlés elnökét is kapcsolják be. A minisztertanács elfogadta. Vörös[nek] a Szolgálati Szabályzat pontjaival kapcsolatban tett többi javaslatát általában hozzáfűzés nélkül fogadták el, kivéve az 5l-es pontot, ahol „engedélyezett párt" helyett jön „minden parlamentben képviselt párt" módosítással és a 471. pont teljes törlésével. A minisztertanács tehát a Szolgálati Szabályzat demokratikus szellemben való átdolgozását egyhangúlag elfogadta. [6] Vörös bejelenti még, hogy a nősüléssel és a becsületügyi szabályzattal kapcsolatban a közeljövőben hoz javaslatot, melyeknek lényege az, hogy a nősülésnél a kauciót eltörlik és kizárólag az ara előélete fog dönteni - és, hogy a párbajt eltörlik.

9 7 Az előző három szót tintával, a „megszálló" szót külön kétszer aláhúzta, a lapszélen kérdőjelet tett és a nevét is odaírta Gábor József. 8 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottsága 1945. március 12-i ülésén hozott határozatot az Alkotmányjogi Bizottság létesítéséről, azzal, hogy ebben részt vesz a Nemzetgyűlés elnöksége, a miniszterelnök, a belügy- és az igazságügyminiszter, továbbá a pártok l-l képviselője, valamint a szükséghez mérten szakértők. (MOL XVIII-3 1. doboz. II.) Az államhatalom ideiglenes gyakorlása ügyében Bölöny József pécsi egyetemi tanár két tervezetet is készített, ezek jelzete: PIL 285. f. 5. cs. 5. ő. e., illetve PIL 283. f. 10. cs. 241. ő. e. és MOL XVIII-3 1. doboz. Az államfői hatalom ideiglenes gyakorlásának szabályozása tárgyában 1945. június 7-én tartottak szakértői tárgyalást. Az erről szóló jelentést lásd: MOL XIX-A-1-j 1945-1-3816 sz. alatt, valamint az Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottság (MOL XVIII-5) július 21-i ülésének a 3. napirendi pontját. A kérdésről összefoglaló képet nyújt Föglein Gizella: Államforma és államfői jogkör Magyarországon 1945-1949., Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. c. könyve, lásd elsősorban a mű III. fejezetét. * Lásd a 18. sz. jegyzőkönyv 16. napirendi pontját. 238