Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 13. 1945. február 24 227

13. Î94S. február 24. [8] Erdei a kvalifikációs törvény kiegészítésére olvas fel rendelettervezetet. Annak fel­olvasása közben több vita támad, mégpedig 1. „erőviszonyok" kifejezés felett, ezt vég­re elfogadják; 2. „tisztviselői szavazati jog" felett, amely Vásáry javaslata szerint akképpen módosul, hogy ne válasszák meg őket, viszont az önkormányzat vezető tisztviselői[nek], akiket az önkormányzatok megválasztottak, szavazati joguk van. [Erdei] 3. Annál az elgondolásnál, hogy „az elmenekült tisztviselő csak akkor vá­lasztható, ha a belügyminiszter is hozzájárult" Faragho és Valentiny határozott tiltakozásukat jelentik, miután ez az igazolóbizott­ságoknak arculcsapása lenne. Éppen azért állították fel az igazolóbizottságokat, hogy az igazoltatandók felett ne egy ember döntése érvényesüljön. Ha az igazolóbizottság valakit igazolt, akkor nincs joga egy személynek az illetőt egyszerűen félretolni. Miután a vita a rendelet további olvasása alkalmával nem tudta tisztázni a helyze­tet, ezért a minisztertanács úgy döntött, hogy a már eddig letárgyalt részek a minisz­tertanács által elfogadott formában jóváhagyatnak, a rendelet többi részét azonban, és ha szükséges, az egész rendeletet a belügy- és igazságügyminisz­terek egyeztessék össze és hozzák a legközelebbi minisztertanácsra. 18 [9] Molnár az elhagyott lakások rendeletében módosítást jelent be. Mégpedig olyan­képpen, hogy a népbírósági ítéletet két hónappal meghosszabbítják. 19 [10] Miklós a kormány Budapestre helyezésére tett lépéseket ismerteti, bejelenti, hogy a szovjettel is tárgyalt már erről. Balogh államtitkárt és Pásint miniszteri tanácsost szán­dékozik Bpestre küldeni, kéri, hogy az urak lakás-, irodaszükségleteiket jelentsék be. 2C Ezzel a minisztertanács végetért. K. m. f. 18 A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi I. tc.-t emlegették kvalifikációs törvényként. E kérdést azonban csak érintették a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló 14/1945. ME sz. rendelet (MK 1945. ja­nuár 4.) kiegészítését célzó rendelettervezet első részének megvitatása kapcsán; a vita folytatását és lezárását lásd a 19. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontjában. " A bekezdést a lapszélen Molnár Erik tintával megjelölte és a következő megjegyzést írta: „téves! Mol­nár". A jegyzőkönyv mellett megtalálható a rendelettervezet szövege. Lásd a 404/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. március 13. 20 A kormány Budapestre költözésének kérdése ismételten felmerült a SZEB illetékeseivel folytatott tárgya­lásokon (február 26-án, március 5-én), de szovjet részről ezt ekkor még, a front közelsége miatt korainak talál­ták. (MOL XIX-J-1-j 1945 IV-100.2) Pásint Ödön, a Miniszterelnökség vezető tisztviselője, az ostrom alatt Budapesten volt. A Budapesti Nem­zeti Bizottság jóváhagyásával a VIII. kerület Baross utca 28. sz. alatti lakásán fogta össze a Miniszterelnökség Pesten maradt munkatársait s szervezte meg a kormány elnökségének irodáját. (Szabadság 1945. február 8.). A jelek szerint ekkor már felvette a kapcsolatot a Debrecenben működő Miniszterelnökséggel. A lakás- és irodaszükséglet bejelentésére vonatkozó felhívás természetesen a minisztereknek szólt. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom