Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 13. 1945. február 24 227
13. 1945. február 24. alkalmaz fegyveres egyéneket. Ő ezt nagyon hasznosnak tartja és azt állítja^ hogy a többieknek is szerezni kell fegyvert, mert ezzel a közbiztonság növekedni fog. Vásáry egyáltalán nem tartja megnyugtatónak, hogy ilyen eltérések legyenek, ugyanis hogy az egyik pártnak legyenek fegyverei, a másiknak pedig nem. O a közbiztonságot abban látja, ha a rendőrség és a katonaság egyformán figyel mindenki közbiztonságára. A minisztertanács a miniszterelnök javaslatát fogadta el. 6 [2] Faragho bejelenti, hogy az árkormánybiztosság felállításához szükséges emberek még mindig nem érkeztek le Budapestről, 7 dacára, hogy gépkocsit már régen küldött értük. Pl Vásáry: Éppen arra való tekintettel, hogy az árkormánybiztosság felállítása, de különösen annak érvényesülése még hosszú időt vesz igénybe, amely idő alatt az árak folytonosan emelkednek, így a tisztviselők és állami munkások mindennap rosszabb helyzetbe kerülnek, így különösen indokolt a miniszterelnök úrnak az az óhaja, hogy az egyszeri segélyre vonatkozó javaslatát újból megtegye. 8 Most azonban nemcsak általánosságban, hanem konkréten hozza a javaslatnak azt a részét, hogy az alábbi 9 pótlék kétszerese képezze a segély alapját. Úgy érzi, hogy a rendelet tervezetének napirendről levétele is abban leli magyarázatát, hogy minisztertársai nem értették meg azt, hogy ő nem csak a tisztviselők, hanem éppen azoknak a munkásoknak az érdekében is előterjesztette azt, akik állami üzemekben lévén, emelésre nem jöhettek számításba. Vörös az előadott javaslattal kapcsolatban a minisztertanácsot arra kéri, hogy a honvédségnél a nagy számú nőtlenekre való tekintettel ne a családi pótlék legyen számításba véve, hanem egyöntetűen a fizetés kétszeresét kapják meg. Vásáry és Faragho a havidíjnak kétszeres emelése helyett egyszeri rendkívüli felszerelési járulék kiutalását javasolják. Molnár: 0 a segélyezésnek általános kiterjesztése ellen szólal fel. 10 A honvédségnél indokolt és nem is szólhat ellene senki, mert hiszen őket akarjuk kiküldeni a németek ellen. Vásáry az általános segélyezést javasolja, mert annak sokkal jobb hatása lesz a munkásság szempontjából is. A közhangulatot az elszigetelt segélyezés csak rontaná. Gábor: Sokan vannak, talán százával, ezrével olyanok, akik három hónapi fizetési 6 Miklós Béla 1945. február 25-én levélben kért magyarázatot Vas Zoltántól az esettel kapcsolatban. Vas Zoltán március 14-i válaszában egyrészt csodálkozását fejezte ki, hogy debreceni tartózkodása alkalmával Miklós Béla erről nem tett említést, másrészt visszautasította a vádakat, mondván, hogy hamisan informálták a történtekről, mivel Teleki a polgármesternél volt s csak a titkárnő Csorba János polgármesternek adott tájékoztatását hallhatta arról, hogy Vas kétségbevonta a franciák fellépésének indokoltságát. Ezt Csorba János külön levélben is megerősítette s minden tekintetben védelmébe vette Vas Zoltánt. (PIL 274. f. 7. cs. 144. ő. e. 5-8.1.) 7 Lásd a 12, sz. jegyőkönyv 10. napirendi pontját. 8 Lásd a 11. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját. A rendelet tervezete megtalálható a jegyzőkönyv mellett; ez lényegében azonos szöveggel 422/1945 ME sz. rendeletként jelent meg a MK 1945. március 13-i számában. 9 Ezt a szót Molnár Erik aláhúzta és a lap szélére írta „családi?! Molnár". 10 A mondatot tintával aláhúzták s a lap szélén is megjelölték, ugyanitt Molnár Erik kézírásával a következő megjegyzés olvasható „Téves! Molnár". 230