Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 12. 1945. február 22 218
12. 194S. február 22. Erdei bejelenti, hogy a kormány elhelyezésére az eddig tervezett környék nem felel meg és a parlament körül elterülő rész látszik a legjobbnak. 30 Nagy rosszallólag emlékezik meg arról, hogy a minisztertanácson elhangzottak a nyilvánosság elé kerülnek. Mint példát felhozza, hogy Vásáry egy küldöttségnek tudomására hozta, hogy a köztisztviselők fizetésemelése ellen foglalt állást. Ezt annál inkább elítélendőnek tartja, mert a Kommunista Párt ellen is irányulónak látszik. 31 Vásáry beösmeri, hogy a nála járt küldöttségnek, miután azok ő ellene léptek fel, kénytelen volt tudomásukra hozni, hogy javaslatát elgáncsolták. 0 minden tettéért a nyilvánosság előtt is vállalja a felelősséget. Azt határozottan kijelentheti, hogy a kijelentésnek semmiféle tendenciózus éle a kommunisták ellen, avagy Nagy miniszter személye ellen nem volt. Gábor ehhez hozzáfűzi, hogy ő is azt tapasztalja, hogy könnyen kezelik az ügyeket és hogy bizalmas természetű dolgokat a nyilvánosság elé nem lehet vinni. Valentiny a tárgyhoz hozzászólva ugyancsak nem helyesli, hogy a minisztertanácsról valami kikerüljön. Itt csak azt lehet tekintetbe venni, hogy a pénzügyminiszter egy személye elleni támadás kimagyarázkodásánál járt el helytelenül. Vásáry tudomásul veszi és mégegyszer hangsúlyozza, hogy ennek a kijelentésének semmi esetre sem tulajdonítható az, mintha ő a Kommunista Párt[ot], avagy egy minisztert akarna a közlésével befeketíteni. A minisztertanács ülését február hó 24-én 1/2 3 órakor fogja folytatni. K. m. f. Tudomásul vettem Vásáry István Gyöngyösi János Teleki Géza Gábor József Takács Ferenc Faragho Gábor Molnár Erik Miklós Béla Valentiny Ágoston Erdei Vörös János Csukásy Gépelt tisztázat a miniszterek és a jegyzőkönyvvezető saját kezű aláírásával. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a 4., 13., 16. és 18. napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések szövegei. Megtalálható továbbá a jegyzőkönyv mellett a közellátásügyi miniszternek a kenyérgabona fejadagok csökkentése, a kenyérgabona beszolgáltatása és a gazdaságok elszámoltatása tárgyában készült 10 590/1945 sz. rendelettervezete. Ezt azonban a minisztertanács nem tárgyalta és a Magyar Közlönyben sincs nyoma annak, hogy kiadták volna. A tervezet hátoldalán a következő piros ceruzával írt megjegyzés olvasható: „Min. tan. után elfogadva." 30 Már a Budapestre történő átköltözés tervéről szólt. 31 Előzményét illetően lásd all. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját. Az üggyel a Néplap 1945. február 22. számának „Égető feladatok" című vezércikke is foglalkozott. Ez egyrészt kifogásolta a földreform előkészítésének lassúságát, a Közellátásügyi Minisztérium kényelmesnek minősített munkatempóját, főleg azonban a pénzügyminisztert támadta. „A Pénzügyminisztériumban - olvasható a vezércikkben - a kormány kommunista minisztereinek megrágalmazásával foglalkoznak. A kormányon belül történteket célzatosan elferdítve, suttogó propaganda útján kiviszik a nyilvánosság elé. így például elsuttogták a tanítóknak, hogy a fizetésrendezés a kommunista minisztereken hiúsul meg, akik a kormányban a pénzügyminiszter erre vonatkozó javaslatát elbuktatták. A valóságban arról volt szó - olvasható a cikkben -, hogy a kommunista miniszterek - igen helyesen - a közalkalmazottak szükséges és kívánatos fizetésemelését a bérek általános rendezésének keretében követelték, nem pedig ötletszerűen, privilegizált kategóriák számára. Véget kell vetni annak a pénzügyminisztériumi gyakorlatnak, amely folyósítja ugyan a csendőrségi nyugdíjakat, de múlt év decembere óta átlagban és összesen 200 pengőt juttatott a debreceni rendőrség személyzetének. Véget kell vetni annak, hogy a Pénzügyminisztérium tervszerű pénzügyi politika helyett pártpolitikai korteskedéssel foglalkozzék." 226
