Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 11. 1945. február 15 205

11. 1945. február IS. [10] Vásáry kifejti, hogy a tisztviselőéi] fizetésemelésre nem tud javaslatot tenni mindaddig, amíg a szakminiszterek az árat nem szabályozzák. O már 4 hete kérte a szakminisztereket erre.

9 Mivel időközben annak a döntésnek dacára, hogy a fizetéseket csak az árszabályozás után fogják rendezni, két ízben terjesztettek a minisztertanács elé munkabéremelést,

10 ezért ő úgy érzi, hogy jogosan cselekszik akkor, ha a tisztviselők részére fizetésemelés helyett átmenetileg egyszeri segély kiutalását javasolja. Ez a segélyösszeg, tervezete szerint nem a fizetéssel, hanem a családi pótlékkal áll összefüggésben olyképpen, hogy a családfő mint első családi pótlék lesz számításba véve.[sic!] Ő a családi pótléknak 100%-os emelését javasolja és bejelenti, hogy a III. fiz. osztálytól felfelé segélyezésre nem jönnek tekintetbe. Vörös a 100%-os emelést kevésnek tartja, 200%-os emelést javasol. Balogh azt vitatja, hogy igazságtalan volna, hogy a III. fiz. osztálytól felfelé ne részesüljenek segélyben. Ezután felveti azt a kérdést, vajon a nyugdíjasok és vidéki tisztviselők megkapták-e illetményeiket. Vásáry: A kormány a jelen viszonyok között mást nem tehetett, minthogy rendeletet adott ki arra, hogy az adókból kell az illetményeket fizetni. Az elmúlt időkben az adókból nemcsak az illetményeket, hanem még igen sok más kiadást is fedezni tudott az állam. Ha az az eset adódna, hogy egyes helyeken a fizetéseket sem tudják folyósítani, akkor nyilvánvaló, hogy ott a vezetésben van a hiba. Ha a kereskedelmi miniszter lehetővé fogja tenni azt, hogy pénzt küldhessenek postával, akkor a helyzet természetesen változni fog, addig azonban segítséget nyújtani nem képes. Nagy teljesen egyetért a pénzügyminiszterrel abban, hogy általános rendezés nem lehetséges. Nem ért azonban egyet azzal a javaslatával, hogy a tisztviselőknek bármi címen fizetésjavítást adjanak addig, amíg az árak rendezve nincsenek s amíg azon az állásponton vannak, hogy a munkabérek emelése az árak meghatározásával összefügg. Egy ilyen javaslattal méltán újabb támadási felületet nyújtana, ha azt mondjuk, hogy munkabérekre nincs pénzünk, akkor ne adjunk tisztviselői segélyt sem. O ezzel nem akarja állítani, hogy a tisztviselők esetleg egyes kategóriákban nem állanak talán rosszabbul, mint a munkásság rétegei, mégis lehetetlennek látja a rendelet keresztülvitelét. Vita után a minisztertanács úgy határozott, hogy a javaslatot a napirendről leveszi s a miniszterelnököt felkéri, hogy az árkormánybiztost sürgősen nevezze ki.

11 [11] Vásáry rátér a pénzkérdésre. Visszatekintést nyújt azokra a megállapításaira, amelyeket a pénz megoldásával kapcsolatban mostanáig hangoztatott.

12 Kiemeli azt, hogy 15 millió nyomására előkészületet tett, azonban a pénznyomás, főként a ' Lásd az 5. sz. jegyzőkönyv 17. napirendi pontját, továbbá a jelen jegyzőkönyv 6. napirendi pontját és jegyzetét. 10 Lásd a 9. sz. jegyzőkönyv 6. és 11. napirendi pontját. "Lásd a 18. sz. jegyzőkönyv 10. napirendi pontját. 12 Lásd az 5. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 208