Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 10. 1945. február 9 188

10. 1945. február 9. [22] Takács javasolja, hogy a [SZ]EB-től kérjük, hogy az összes gyárakat, bányákat az iparügyi miniszter felügyelete

31 alá helyezze. Ezzel egyes cikkeknek törvénytelen úton való kikerülését is meg akarja gátolni. A szén feletti diszponálás joga is a kezünkbe kell, hogy jusson. Abban az esetben, ha az orosz hadvezetőség mindezen cikkek ügyében hozzánk fordul, akkor sokkal tökéletesebben lesznek kielégítve és a magyar kormány is tudja, hogy milyen cikkekre számíthat. Nem tudja pl. megérteni, hogy mit tartanak hadizsákmánynak és a hadsereg ellátásához mit akarnak igénybe venni, mert pl. egyik üveggyárból üveget nem adnak ki,

32 jóllehet az üveg nálunk jelenleg égetően fontos kérdés. Az ásványolaj és földgázkutatás folytatására szükség volna; fúróberendezés volna, annak egy része azonban német származású, ezeknek használatba vételére vonatkozólag a [SZ]EB-ot kellene megkeresni. Felveti újból a bányászok deportálásának kérdését. Miklós: A [SZ]EB mindenre konkrét adatokat kér. Pontosan meg kell jelölni, mely üzemekre és milyen célból van szükségünk. A nélkülözhetetlen szakmunkások ugyancsak név szerint jelentendők be.

33 Teleki megjegyzi, hogy a Földtani Intézetben az ásványolaj és földgázkutatásra vonatkozó pontos adatoknak és terveknek kell lenni. [23] [Teleki] rátér ez után arra, hogy Észak-Erdélyből jártak nála és elvi döntést kértek arra vonatkozólag, hogy mindazokat a javakat, amelyeket a kiürítés alkalmával e területről elvittünk, visszaadjuk-e, ha később előkerülnének.

34 Nagy és Gyöngyösi a felvetett kérdés ellen szólalnak fel. Ez egyrészt igen kényes kérdés s a politikai adottság következménye az a helyzet, amelyben jelenleg az észak-erdélyi magyarság él. Románia kiesik a jóvátételből. Amikor tehát az ország ezer más gonddal küzd, ne vállaljunk mi olyan elvi döntéseket, amelyek végeredményben még akkor is Románia felé szólnak, ha jelenleg - mint Teleki megjegyzi -, ott magyar közigazgatás folyik és magyar pengő van forgalomban, - mert a fegyverszüneti szerződés aláírásával a trianoni határokat elismertük. Magánúton ezeket a vitás kérdéseket rendezni lehet, de hivatalos formában semmi esetre sem. 31 Az utóbbi három szó - feltehetőleg a jegyzőkönyvvezető kézírásával - többszörösen javítva került a szövegbe. Az iparügyi miniszter 1945. február 22-én kelt, s a Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság Elnökéhez intézett 50 463/1945. sz. levelének másolata, amelyben 61, tételesen felsorolt magyarországi bányaüzemnek a magyar minisztérium rendelkezése alá bocsátását kérte, megtalálható a Külügyminisztérium iratai között. Ugyanitt található az iparügyi miniszter 50 647/1945. sz., március 5-én kelt levele, amelyben 36 vállalat átadását kérte, illetve az ennek mellékletét képező feljegyzés további 123 gyár orosz őrségének megszüntetéséről és átadásáról. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz) 32 Az utóbbi öt szót - feltehetőleg a jegyzőkönyvvezető - a gépelt szöveget részben átírva, részben áthúzva írta a jegyzőkönyvbe. Az iparügyi miniszter egyébként már február 14-én, 50 286/1945. sz. levelében kérte az Orosz Katonai Főparancsnokságot, hogy a Magyarországon működő gyárak készletében lévő és az ezután gyártott ablaküvegek felszabadítását engedélyezze, továbbá, hogy az üveggyárak termelését a magyar kormány ellenőrizhesse. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz) 33 A fúróberendezések átengedése ügyében lásd az iparügyi miniszternek az Orosz Katonai Főparancsnoksághoz intézett 50 217/1945. és 50 011/1945. sz. február 13-án kelt leveleit. (MOL XIX-J-1-k Vegyes 166. doboz) A deportálásokról lásd a 8. sz. jegyzőkönyv 8. napirendi pontját. 34 Lásd a 46. sz. jegyzőkönyv 34. valamit a 65. sz. jegyzőkönyv 19. napirendi pontját. 196