Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 8. 1945. február 3 170

8. 1945. február 3. (Nagy és Gábor ellene van annak, hogy [a] Moszkvában rendelt jegynyomást lemondjuk, mert ez esetben kitesszük magunkat annak, hogy saját hatáskörünkben nem fogjuk tudni előállítani a pénzt, viszont mégegyszer nem fordulhatunk a szovjet kormányhoz.) [Fáíáíy] Ez után még kérdezi, hogy a rubel és hadipengő meddig érvényes. A rubelt 2 és fél pengővel, a hadipengőt pedig teljes értékében be kell váltani.

5 Ez után még a dohányjövedék felszabadítása és a dohánytermelés újbóli megindítása céljából egy javaslatot terjeszt elő

6

. Vita után megállapodnak abban, hogy nem mondják le a szovjettől a bankjegy nyomását, azonban a Nemzeti Bank jegynyomásának sürgős felszabadítását kérve a Szovjetuniótól csak egyes címletek nyomására szorítkozhatna. Ilyen módosítással a rendelettervezeteket határozatilag elfogadják. [2] Takács rendelettervezetet terjeszt elő az üzemi bizottságok felállításáról. Teleki az üzemi bizottságokkal kapcsolatban megemlíti, hogy az egyetem keretében egyetemi üzemi bizottság és egyetemi alkalmazottak szakszervezete létesült, amelynek megszüntetését a múltkori miniszteri tanács alapján elrendelte.

7 Ezzel szemben kapott egy levelet, melyben ezek a szervek tiltakoznak a feloszlatás ellen és azt nem fogadják el. Felteszi tehát a kérdést, lehet-e az egyetemen szakszervezet, mert az egyetemen igen sok szakba tartozó alkalmazott van, kiknek az ő rendelete szerint a saját szakszervezetükbe való belépésre joguk van, azonban nem tartja lehetségesnek azt, hogy az egyetem alkalmazottai, mint olyanok, szakra való tekintet nélkül egy külön szakszervezetet létesítsenek. Annyival kevésbé látja indokoltnak, mert éppen egy megoldáson dolgozik, amelyik lehetővé akarja tenni azt, hogy az egyetemi alkalmazott szakmunkások, mint altisztek biztos létalapot találjanak. Takács: Az ő rendelettervezete nem vonatkozik az egyetemre. Kizárólag az iparügyi miniszter alá tartozó szakmunkásokra. Az egyetemen szakmánként kellene szakszervezetekbe belépni. Arra azonban, hogy egyetemi alkalmazottak szakszervezetét létesítsék, amellett, hogy teljesen lehetetlennek látszik, még külön alapszabályt kellene létesíteni. Szerinte ez túlkapás, mint ahogy túlkapás az is, hogy kereskedők, bércséplő-tulajdonosok szakszervezeteket létesítenek. A szakszervezet a munkásoké, egyetemnek erre szüksége nincs. Pártok között ezt felvetették s a két párt ugyanezen állásponton van. Teleki kéri, hogy erről a határozatról a szakszervezeteket értesítsék. Kérdi továbbá, hogy a bérmegállapítás az egyetemen kihez tartozik. Valentiny: Ezen határozatot a munkás-érdekképviseleten keresztül kell hozzájuk eljuttatni, ki kell mondani, hogy állami közintézmény [re], közüzemre a Takács-féle 5 A Pénzügyminisztérium 65 555/1945. IV c. sz. hirdetményével jelentette be, hogy a rubel magyarországi forgalma 1945. július 15-étől tilos; magyar pengőre 1:2,5 arányban való átváltására augusztus 15-ig bármely pénzintézetnél volt lehetőség. (MK 1945. július 15.) A Vörös Hadsereg által kibocsátott pengőpénzjegyeket 1946. február 28-án vonták ki a forgalomból, a Magyar Nemzeti Bank névértékén váltotta be. Lásd még a 12. sz. jegyzőkönyv 2. napirendi pontját. 6 Lásd a 3. sz. jegyzőkönyv 7. s a 15. sz. jegyzőkönyv 7. napirendi pontját, valamint az 1945. évi dohánytermesztés megindítása ügyében intézkedő 15 423/1945. PM sz. rendeletet, MK 1945. február 27. 7 Lásd a 6. sz. jegyzőkönyv 12. napirendi pontját. 171