Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)

A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 5. 1945. január 18. és 19 121

5. 1945. január 18-19. a könnyű hamisítás következtében a külföldre menekült összegeknek visszatérését nem gátolhatná meg; mint egyedüli mód, az új pénz kibocsátása marad. Ha 100 pengős címleteket bocsátanának ki: 450-500 mázsa papír (dollár formában 350 mázsa). Kinyomtatását, ha a festék rendelkezésre állna, a Debrecen Városi Nyomda öt hónap alatt eszközölné, Kner három és fél, négy hónap, Nagyvárad (sok nehézség) három hónap alatt. A rajzolásra a megbízást már kiadta.

2 Faragho számvetést olvas fel, hogy a honvédségnek, felállása után 50 millióra lesz szüksége havonta. Miklós mivel a kormánynak pénzre sürgősen szüksége van és a pénzügyminiszter kimutatása szerint a szükséges 6-7 milliárd előállítása öt hónapot igényel, a pénznek külföldön való megrendelését javasolja. Nagy csatlakozik a miniszterelnök javaslatához azzal a kiegészítéssel, hogy e tárgyban kéréssel forduljanak a szovjet kormányhoz: sürgősen nyomassa ki, záros határidőn belül bocsássa rendelkezésünkre. Belátja, hogy az egyetlen járható út az új bankjegy kibocsátása. A kényszerkölcsön kérdése csak ennek az ügynek az elintézése után kerülhet sorra. Vásáry javaslatára, hogy a miniszterelnök és pénzügyminiszter írásban forduljanak a szovjet kormányhoz, a minisztertanács a két urat erre felkérte.

3 [1. folyt.] Molnár visszatér az elhagyott lakások kérdésére és tudomásul veszi, hogy az így befolyó összeg az állampénztárba fizettessék be. Megállapítják azután, hogy ez az összeg a tulajdonos visszatéréséig az állam részére igénybe lesz véve azzal az indokolással, hogy a házat is ő gondozza. Miklós megállapítja, hogy a minisztertanács a javaslatot módosítással elfogadta. [3] Molnár a menhelyes gyermekek ellátási díjának kiegyenlítésére tesz javaslatot. Megállapítja, hogy sok helyen a szükséges összegek nem folytak be s ez maholnap arra vezethet, hogy az innen kitaszított gyermekek csavargókká és koldusokká válnak. Takács a javaslattal kapcsolatban kéri, hogy a nevelőszülők ne csak köztartozásokat fizethessenek a tervezet szerinti eltartási díjakkal, amire 2 Új 10, 20, 50 és 100 pengősök kibocsátását tervezték. A Kner Izidor által 1882-ben Gyomán alapított nyomdára utalt. Figyelemre méltó, hogy ekkor még a nagyváradi nyomdát is számításba vették. Gábor jani Szabó Kálmán által tervezett 100 pengősből maradt csak fenn példány. Az államjegyek a debreceni városi nyomdában ofszetnyomással készültek. Kibocsátásukat a helyi szovjet parancsnokság nem engedélyezte. Lásd Rádóczy Gyula: A legújabbkori magyar pénzek (1892-1981) Corvina Kiadó, 1984.103. p. 3 A kényszerkölcsönnel kapcsolatos pénzügyminisztériumi előterjesztés szövege megtalálható a jegyzőkönyv mellett; ezt 5/a. sz. mellékletként közöljük. A miniszterelnök és a pénzügyminiszter által Szuszajkov vezérezredeshez írt levél fogalmazványi példánya a Pénzügyminisztérium iratai között megtalálható. (MOL XIX-L-1-a 1945-15 072) Lásd még a 8. sz. jegyzőkönyv 1., all. sz. jegyzőkönyv 11., valamint a 12. sz. jegyzőkönyv 1., 2. és 3. napirendi pontját. 122