Szűcs László: Dálnoki Miklós Béla kormányának (Ideiglenes Nemzeti Kormány) Minisztertanácsi jegyzőkönyvei 1944. december 23.-1945. november 15. A kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 28. Budapest, 1997)
A minisztertanácsi ülések jegyzőkönyvei 81 - 5. 1945. január 18. és 19 121
5. 1945. január 18-19. 5. Jegyzőkönyv Készült 1945. évi január hó 18-án 10 órától 15 óráig [majd január 19-én 10 órakor folytatott ülésről] Debrecenben a miniszterelnöki tanácsteremben. Jelen vannak: Miklós Béla miniszterelnök, Faragho Gábor, Valentiny Ágoston, Molnár Erik, Nagy Imre, Vásáry István, Teleki Géza, Takács Ferenc, Erdei Ferenc, Gábor József miniszterek [B.Szabó István államtitkár] és Csukásy G. Lajos jegyzőkönyvvezető. Miklós a minisztertanács megnyitása után a népjóléti minisztert kérte fel javaslatának megtételére. [1] Molnár a háborús viszonyok következtében elhagyottá vált lakások kérdésének szabályozásáról szóló javaslatánál csak azt fűzi hozzá, hogy a módosítás itten két pontból áll: 1. elhagyott lakáshoz nem juttatható az, akit a népbírósági eljárás bűnösnek mondott ki; 2. a rendelet hatálya a demokratikus polgári és társadalmi szervezetekre nem vonatkozik. Vásáry kérdésére megállapítják, hogy az elhagyott lakás fogalma mind az elmenekültekére, mind az elhurcoltakéra kiterjed. Majd rátért a közalkalmazottak (honvédségi egyének) lakásbiztosítására és kívánja, hogy a háztulajdonost is fellebbezési jog illesse meg. Az itt befolyt összeg ne a népjóléti miniszterhez, hanem az állampénztárba fizettessék be. Minisztertanács így döntött 1 . [2] [Fásáry] ez utolsó javaslatát a rendelkezésre álló csekély jövedelemforrással támasztja alá, majd rátért az általános pénzügyi téren szükséges lépésekre. Kimutatja, hogy az eddigi két fő pénzforrás, a szesz és dohány, a jelen viszonyok között alig jelent számbavehető jövedelmet. Az adózás a mai viszonyok között a lehetetlenséggel határos. Hogy az állam pénzhez jusson, ennek két módja volna: 1. pénzszaporítás, ami azonban a rendelkezésre álló árukészlet következtében nagy áremelkedésre, ugyanakkor munkabéremelésre vezet; 2. kölcsön. Önkéntes formája sikerrel nem kecsegtet. Kényszerkölcsönt lebélyegzés vagy pénzkicserélés formájában oldhatná meg. Előbbi 1 A napirendi pont tárgyalásának folytatását lásd a 2. napirendi pont után. A jegyzőkönyv mellett megtalálható az előterjesztés, Miklós Béla ceruzával írt megjegyzéseivel. Ezek figyelembevételével módosult a szöveg. Lásd a 34/1945. ME sz. rendeletet, MK 1945. február 10. Ugyanezen számban jelent meg 40 060/1945. NM sz. alatt a rendelet végrehajtási utasítása. 121
