Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

1420 Jan. 11. Kalló. Komorói Ormos András szabolcsi ispán és a szolgabírák elhalasztják Pazonyi Barnabás perét Pazonyi Cseres László ellen. - Zichy VI. 394. (DL 79304 - Zichy cs. zsélyi lt. 2-833.) - (M.) 1421 Jan. 11. Kapus. Ung megye bizonyítja, hogy két szolgabírája megállapítása szerint Őri Varjú Péter Őri Dacsó Miklóst szidalmazva ebpecérnek nevezte. -Tört. Tár 1901. 68, reg. (DL. 31402 - Csicsery cs.) 1422 Jan. 12. A csázmai káptalan Szántói Lack Dávid szlavón bánhoz. Zs. parancsára Pekeri Pál feleségét, Pécsi Klárát megidézte a garigi pálosok ellenében. - Levt. Közi. X (1932) 117, reg. (HDA Acta Paulinorum, Garig 4-25 - DL 35420.) - (M.) 1423 Jan. 12. A veszprémi káptalan Zs.-hoz. Parancsára Fejér megyében vizsgálatot tartva megállapította, hogy Karászi András a székesfehérvári keresztesek Halász nevű birtokához tartozó halastavat halretesszel elzáratott, több mint 40 új forintnyi kárt okozva nekik. - Fejér X/5. 709. (DL 106288 - Székesfehérvári keresztesek konventje.) Az eredetiben: maiori helyett: mediocri sigillo, Haid helyett: Hard. - (M.) 1424 Jan. 13. (in Kysmarton, 8. die epiph.) Zs. előtt János esztergomi érsek, római királyi főkancellár és magyarországi vicarius generális, testvére: Kanysa-i István volt királyi ajtónállómester (magn.) és ennek fia: László, valamint kettejük testvérének, néhai Miklósnak fia: János felmutatva a garamszentbenedeki konvent 1412. dec. 21-i oklevelét (ZsO III. 3100), mivel Cheh Péter és felesége mindkét Hollós birtokot a figyelmeztetésre nem váltották vissza, viszont az érseknek királyi hívásra pro disponendis prefati regni nostri Hungarie et eius sacre corone arduis negotiis et iniminentibus expeditionibus ad sacrum generálé concilium pro unione sancte matris ecclesie Constantie celebratum kell utaznia, s így szüksége van a pénzre, a birtokokat, amelyek zálog gyanánt vannak kezükön, Bissenus Pál volt szlavón bánnak (magn.) és feleségének: Apolyna-nak (nob.) elzálogosítják ugyanazért a 800 aranyforintért, amelyért ők azokat kezükben tartották. Egyszersmind felhatalmazzák a bánt és feleségét, hogy abban az esetben, ha a birtokokat nem tudnák számukra biztosítani, Bodenhel és Zowath Sopron megyei birtokaik tulajdonába beléphessenek. Az oklevelet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. Hártyán, hátlapján nagypecsét töredékeivel. DL 43310. (Múz. törzsanyag, Véghely-gyűjt.) - (M.) 1425 Jan. 13. A váradi káptalan Zs. 1415. nov. 21-i parancsára (1257) Ónodi Czudar Benedeket és Péter fiait beiktatja Szabolcs megyei birtokaikba. - Zichy VI. 394, jan. 11-i kelettel. (DL 79305 - Zichy cs. zsélyi lt. 2-834.) - Átírta és megerősítette Zs. 1416. júl. 11-i okl.-ben: 2099. (DL 10335 - NRA 555-16.) - (M.) 1426 Jan. 13. (8. die epiph.) Miklós leleszi prépost és a konvent bizonyítja, hogy Garai Miklós nádor ítéletlevele értelmében Posahaza-i János fia: István vízkereszt 8. napján ötvenedmagával letette előtte az esküt arról, hogy nagyanyjának: Margitnak a férje, Imre fia: Egyed homo ignobilis et inpossessionatus extitisset, nem proprietarius-ként, hanem tanquam advena lakott Zalka birtokon, amely nem az övé volt s amelyet nem kínált eladásra. Eskütársai voltak: Zalka birtoknak előzőleg mellette tanúskodó vicinus-a: Janosy-i Cantor Péter és commetaneus-a Vaya-i Tamás, továbbá Vaya-i András, Mada-i Desew, János, László, Szaniszló, Bertalan és Benedek, Parlag-i János, Orozy-i László, Mihály, Mátyás, Miklós, Pál és Fülöp, Gwlach-i Fábián, Posahaza-i Adorján és György, Komlos-i Sándor és János, Vythka-i Kilián, Dauidhaza-i Gergely fia: László és Demeter, Borswa-i Mihály, Farkasfalua-i János, Hethey-i