Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

ezért a közgyűlés elé idézték Baktha-i Lászlót, aki ellentmondását azzal indokolta, hogy a határok kijelölésénél jókora földdarabot akartak az ő Bereth birtokban lévő részéből elfoglalni, a nádor kötelezte őt, hogy a királyi kúriában mutassa be előtte a birtokrészére vonatkozó okleveleket. Ott előbb a felperes mutatta be Scepes-i Jakab országbírónak Wyssegrad-on 1379. febr. l-jén kelt oklevelét, amely átírta László királynak 1284. szept. 14-én iuxta villám Forró kelt oklevelét arról, hogy Tódor fia: Péter Pethews fiának: Salamonnak adta a Vosontho/Vosontha folyó mellett nyugat felé lévő négy ekealjnyi Béred nevű földjét cserében annak a folyón túl kelet felé lévő ugyancsak Béred nevű földjéért (Reg. Arp. 3335). Majd miután Konth Miklós nádor 1366. évi, továbbá Lajos király, Garai Miklós nádor, az egri káptalan és a jászói konvent 1380. évi és Garai Miklós nádor 1381. évi tiltakozó leveleivel igazolta, hogy mindezekben eltiltotta apját Béred birtok elidegenítésétől, Baktha-i Imre fiait: Lászlót és Jánost pedig annak megszerzésétől, kijelentette, hogy az alperes őseitől cserében kapott négy ekealjnyi földet, amelyet csak részben birtokol, egészében meg akarja kapni. - Az alperes bemutatta 1. László király 1274. okt. 27-i adománylevelét, amely szerint szolgálataiért Tódor fiának: Péternek adta a Torna királyi vár négy ekealjnyi Béred nevű földjét, amelyen Goth castrensis lakik, és beiktattatta őt annak örök birtokába (Reg. Arp. 2561). - 2. László király 1278. jún. 2-i ítéletlevelét, amelyben Baktha-i Hymus fiai ellenében örök birtokaként Baktha-i Tódor fiának: Péternek ítélte a Goth Béred nevű földet (Reg. Arp. 2866). - 3. Szepesi Jakab országbíró 1379. febr. 1-ji ítéletlevelét, amelyben a felperes apját: Ábrahám fiát: Lászlót, aki az alperestől a kezén lévő összes Béred nevű birtokot követelte, a felek által bemutatott számos oklevél alapján jogtalan keresete miatt a Béred nevű birtokok becsértékében elmarasztalta, és örök jogon az alperes Imre fia Lászlónak ítélte az öt ekealjnyi Gothbered nevű, valamint a Tódor fiának: Péternek csereként adott Béred nevű birtokot. - Mielőtt a nádor a bemutatott oklevelek alapján ítéletet hozott volna, a felek engedélyt kértek - és kaptak - a megegyezésre, majd miután eléje terjesztették egyezségüket, amelynek értelmében az alperes az öt ekealjnyi Béred nevű birtokából a felperes Béred nevű birtoka mellett terram unius aratri regalis mensure és a Babar nevű erdőből 14 iugera silve ad a felperesnek, aki ezzel megelégszik, kérte a jászói konventet, hogy csatolják a felperes birtokához a neki adott föld- és erdőrészt, majd iktassák őt be annak örök birtokába. - Minthogy apja utasítását nem hajtották végre - miként ezt a felperes a konvent jelentésével igazolta - Szt. György 15. napján a királyi kúriából e célra kirendelt nádori emberrel a felperes Béred nevű birtoka mellett - és semmiképpen sem máshol - mérjék le cum funiculo az átadott föld- és erdőrészt, s azokat a felperes birtokához csatolva, iktassák őt be örökre a birtokba, figyelmen kívül hagyva bárki ellentmondását és az alperesek távolmaradását, majd Szt. György nyolcadára tegyen jelentést az eljárásról. Tart. átírva Garai Miklós nádor 1430. márc. 3-i okl.-ben. DL 28707. (KKOL Metales B-23.) 1618 Febr. 27. (Constantie provincie Maguntinensis in ecclesia Sancti Stephani pro audientia causarum apostolica specialiter deputata, die vicesima septima mens. Febr.) Iohannes Naso utriusque iuris doctor, az apostoli szék káplánja, az apostoli palota ügyhallgatója ítéletlevele. Baldassar di Cossa - akkor mint XXIII. János pápa a Bartholomeus Sancti Nicolai de Argias, Iohannes de Selk maiori, Georgius de Selk