Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

litis in curia Romána adott kölcsön az egyháznak, továbbá a 28 forintot, amelyért Pál prépost megvette decimas suas quartalitias az Apathyda-i plébánostól és azt pro se tritulari fecisset, kötelezve magát az összeg visszaadására, valamint annak a 24 forint értékű ökörnek az árát, amelyet a prépost bírsága fejében az ő csordájából adott át az ár megtérítésének ígéretével - Kolozs megye alispánjának s végül az Apathyda-ban lévő, communiter inter ipsum et dictum abbatem destinctum malomra fordított költségeit. Ez magában foglal centum et quadraginta florenos calculi premissi, amit nem kapott meg tőle az összegből, amelyet a malomnak a prépost kérésére történt felújítására fordított, további centum et triginta tres florenos semper numeri premissi, amit ugyancsak a prépost kérésére fordított a malom rendbe hozatalára, miután távollétében a prépost az ő malomrészét Bethlen-i Gergelynek adta zálogba, de azt Gergely, minthogy a helytelen használattól tönkrement a malom clausura-ja, visszaadta az egyháznak, s amely összeget nem nyerte vissza annak hasznából s végül a kárt, amelyet azért szenved, mert a prépost távollétében malomrészét Thamasfalua-i Illés fiának: Gergelynek adta zálogba, a helytelen használattól a clausura ismét tönkrement, s a malom jelenleg sem működik, per que facta ipse exceptis premissis quadringentorum florenorum novorum computandorum vei circa de presenti pateretur. Ezeken kívül vissza akarta kapni annak a tunella bornak az értékét: viginti florenos per centum denarios novos computando, amelyet Henrik apát ígért Illés fia: Gergely fiának: Györgynek, amikor az visszaadta a malomrészt az apátnak, s helyette - ipso dominó abbate dare recusante - mint fideiussor ő adott Györgynek. Miután az alperes (proc. Nadas-i Domokos) bemutatta Zs. 1412. aug. 15-i parancslevelét (ZsO III. 2539), és a felperes esküje alá bocsátotta állítását, amely szerint a tunella bor visszaadását nem pénzben, hanem természetben vállalta, s kész is volt azt megadni a tizedéből szüret idején, de a felperes többszöri felszólítására sem fogadta el a tunella bort, elrendeli, hogy a felperes Szt. György 15. napján (máj. 8.) sola sua in persona tegye le előtte in Zenthemreh az esküt a kezesként Henrik apát helyett Györgynek adott bort illető panaszáról, a többi vádról a bemutatott királyi oklevél tartalmának megfelelően iudicium facere non audentes. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. MTA Kt., Oklevélgyűjt. 285. (DF 243929.) Az évszám utolsó tagjának kezdőbetűjét (q) követő betűk vízfoltosak, illetve hiányzanak, így az évszám 1414 is lehet. 144 Jan. 28. Az egri káptalan Zs. 1414. dec. 8-i parancsára (ZsO IV. 2776) beiktatta a ládi pálosokat a Borsod megyei Déta birtokba, Zalateleke földdarabba és Petri birtokrészbe. - BLÉ V (1985) 630/49. (DL 10287 - Acta Paulinorum, Lád 13-7.) 145 Jan. 28. (Constantie, V. Kai. Febr. anno V.) XXIII. János pápa a zágrábi egyházmegyei Lippowetz-i Rafael özvegyéhez: Ilonához. Engedélyezi, hogy az általa választott gyóntató semel in vita et semel in mortis articulo teljes bűnbocsánatban részesítse. Franciscus de mandato de Agello. - A szöveg élén: A. de Reate. Kivonatos bejegyzés. ASV Reg. Lat. vol. 161. fol. 285b, reg. (DF 288665.) 146 Jan. 28. (Constantie, V. Kai. Febr. anno V.) XXIII. János pápa Lippowecz-i Mutinus (nob.) zágrábi egyházmegyei domicellus-hoz és feleségéhez: Gertrúdhoz. Engedélye-