Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

ló 1263-i adománylevelét (Reg. Arp- 1359), továbbá a szepesi káptalan négy oklevelét: 1. 1382. okt. 6. Stoyanus özvegye: Olus és fia: Kurthueles-i György tiltakoznak az ellen, hogy Jakab comes országbíró fia: János dobokai főesperes Dolyna birtokon lévő részük hatodát elfoglalta. - 2. 1388. jún. 12. Kurthueles-i Miklós comes leánya: Olus, Stoyanus özvegye tiltakozik az ellen, hogy fia: Kurthueles-i György elidegenítse birtokrészeit. - 3. 1402. okt. 28. (ZsO II. 2016). - 4. 1407. márc. 11. (ZsO II. 5358). - Az oklevelek előterjesztése után a felperes bejelentette, hogy Dolyna birtok fele az ő kezében van, ő a Kulchuan birtokot pénzen vásárló albus Hench fiának: Hannusnak utóda, mind az egész Dolyna birtok, mind pedig Kyskolchuan pedig a László király által megállapított határok között fekszik és ítéletet kért. Mivel az albus Hench által Regke-től és fiaitól pénzen vásárolt, Kulchuan-on fekvő földet Béla király évi egy uncia arany fizetésének feltételével Hench-nek és utódainak adományozta, a birtokba Hench-et törvényesen bevezettette, majd László király, Béla király unokája Béla oklevelét albus Hench fia: Hannus részére megerősítve, a birtokot meghatároltatta, továbbá mivel Jakab comes gyermekei: János és Margit s ennek férje: Soos Simon ellen tiltakozások hangzottak el, a felperes Dolyna és Kyskulchuan birtokokat Simon feleségétől, Margittól visszakérte és vissza akarja szerezni, az alperes pedig, bár arra hivatkozott, hogy oklevelei szerint a birtokok őt illetik, az oklevélbemutatást három ízben, először bírság nélkül, második és harmadik alkalommal bírsággal, elmulasztotta, mivel de regni autem Hungarici antiqua consuetudine requirente quicunque in facto alicuius iuris possessionarii litigiosi se instrumenta literalia habere recitando eadem tribus vicibus semel sine onere binis vero vicibus cum iudiciorum oneribus exhibere assumpserit et non exhibuerit, talis ipso iure possessionario privari sólet, requisitor vero ipsius contradictione dicta sua instrumenta exhibere assumpmentis et non exhibentis ac absentantis se in domynium eiusdem statui debet atque introduci, kérte a szepesi káptalant, hogy a felperest iktassák be Dolyna birtok felében és Kyskulchuan birtokba, majd minderről a jelen vízkereszt nyolcadára tegyen jelentést.

1 Ekkor Orsolya bemutatta a szepesi káptalannak az iktatásról szóló jelentését (vö. 1449). Mivel a jelentés szerint az iktatás megtörtént, és annak senki sem mondott ellent, Dolyna birtok felét és Kyskulchuan birtokot végleg Orsolyának ítéli meg. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 13468. (Theőke cs.) - Átírta a szepesi káptalan 1418. jún. 22-én: DL 13469. (Uo.)-(M.) 1 A nádornak ez ügyben kelt iktatólevele: Szepesi kápt. orsz. lt. 3-4-18. (DF 262691.) 1591 Febr. 21. (Bude, 40. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor a leleszi konventhez. A Helmech-i Lőrinc fia: Simon és Jakab fia: András felperesek, valamint Homonna-i Zsigmond meg Baranya-i Szaniszló és János alperesek között folyó perben kiadott ítéletlevele értelmében 1414. Szt. Jakab ünnepének 10. napján (aug. 3.) László király oklevele alapján el kellett határolni előbb a felperesek útmutatása szerint az ő Helmech birtokukat, majd Zsigmond útmutatása szerint Laz birtokot Baranya birtok felől s végül ez utóbbit a Baranya-iak útmutatása szerint Helmech és Laz/Laaz birtokok felől, a vitatott földet lege regni requirente meg kellett becsülni minősége, nagysága és értéke szerint, majd az eljárásról annak 8. napjára (aug. 10.) jelentést kellett tennie. Minthogy az utasítást sem ekkor, sem az újabb utasításában időpontként megjelölt vízkereszt 8. napján (1415. jan. 13.) nem hajtotta végre - az utóbbi esetben