Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

elrendelte, hogy Szt. Mihály nyolcadán mutassák be, és mivel a neki járó 12 márka és a perbeli ellenfélnek járó három márka bírságot nem rótták le, ugyanakkor azt is kétszeresen fizessék meg. A jelen nyolcadon a felperesek bemutatták az alábbi okleveleket: 1. 1373. máj. 6. A váradi káptalan előtt a Szatmár megyei Darah-i Péter fia: Máté a Cheke birtokon a Zamos folyó mellett lévő birtokrészét elzálogosítja 9 évre Pál fiai: László, János és Miklós Vethes-i nemeseknek pro centum florenis auri szavatosságot vállalva. - 2. 1374. ápr. 20. A váradi káptalan előtt Darah-i Mihály fiának: Péternek fia: Máté a Zamos folyó melletti Cheke birtokon lévő részét zálogba adja határosainak, Pál fiai: László, János és Miklós meg Péter fia: Lőrinc Vethes-i nemeseknek a fenti összegben, szintén szavatossággal. - Az oklevelek bemutatása után az alperesek közbevetették, hogy jóllehet Péter fiának: Máténak a Cheke birtokon lévő birtokrészét nem volt joga zálogba vetni, minthogy azt jóval annak elzálogosítása előtt az ő atyjuk: Jakab perelte vissza idegen kezekből, és ennek bizonyítására bemutatta Bubek István országbíró 1367. máj. 21-án Visegrádon kelt ítéletlevelét, amely szerint Woya-i László fia: Bereck a Szatmár megyei, a Zamos folyó mellett fekvő Cheyke birtok iktatásának ellentmondása miatt 1361-ben mindszent nyolcadára perbe hívatta Darah-i Chaak fiát: Miklóst és Mihály fiának: Andrásnak fiát: Jakabot a király elé, majd 1367-ben Szt. György nyolcadán annak bizonyítására, hogy Cheke birtok őt jogosan illeti, többek között bemutatta a váradi káptalan 1364. okt. 6-i oklevelét, mely szerint Darah-i Péter fia: Máté, minthogy idegen jogok eltitkolásával vádolták, a Szatmár megyei Cheke birtok harmadát visszaadta neki, és kijelentve, hogy a birtok nagyanyjáról szállott rá, kérte az ellentmondás megindokolását. Az alperesek azzal érveltek, hogy Cheke birtok mindig elődeik és az ő öröklött birtokuk volt, és annak most is békés birtokában vannak, mire az országbíró úgy találta, hogy Bérceknek Cheke birtokhoz semmi joga nincs és Darah-i Péter fiának: Máténak nem volt joga ahhoz, hogy Cheke birtok harmadát testvérei sérelmére Bérceknek átadja, és Cheke birtokot véglegesen Chaak fiának: Miklósnak és András fia: Jakabnak ítélte meg, László fiát: Berecket pedig jogtalan követelése miatt a birtok becsüjében elmarasztalta. - Az oklevelek bemutatása után a felek ítéletet kértek. Mint okleveleikből kitűnt, igaz, hogy 1373-ban és 1374ben Péter fia: Máté a váradi káptalan előtt Cheke birtokon lévő részét elzálogosította a Vethes-i nemeseknek, majd 141 l-ben Péter fia: Máté és társai Miklós nádor előtt a birtok felét eladták a felpereseknek 200 új forintért és annak kifizetéséről Péter fia: Máté bevallása alapján nyugtát is szereztek, mivel azonban 1364-ben, még a fenti elzálogosítások előtt Péter fia: Máté a váradi káptalan előtt Cheke birtok harmadát, a saját részét elörökítette Woya-i László fiának: Bérceknek, majd ezután 1367-ben Darah-i Chaak fia: Miklós és Mihály fia: András fia: Jakab Cheke birtok harmadát István országbíró előtt László fiától: Bércektől elperelték, továbbá a birtoknak Máté és fiai által Tamás prépostnak és testvéreinek történt utolsó eladásakor a Vethes-i nemesek vállalták, hogy a 200 új forintot Máténak és fiainak a vétel érvénytelenné válásának a terhe mellett megfizetik, és nem fizettek, hanem csak a Péter fia: Máté bevallása alapján a közben beszerzett nyugtát mutatták be, mindezekből kitűnik, hogy Péter fiának: Máténak a Cheke birtokon lévő, az általa régebben elidegenített és a testvérei által Bubek István országbíró előtt visszaperelt részét nem volt joga sem a Vethes-i nemeseknek elzálogosítani, sem később a birtok felét a felpereseknek eladni az alperesek sérelmére, a per folyamán kiadott nyugtatólevél sem elegendő a fizetés bizonyítására, és így a Vethes-i nemeseknek nem volt joguk ahhoz, hogy a vitás bir-