Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

Pannonh. rendt. X. 642, ugyanígy hibás kelettel egy veszprémi káptalani példányból megemlítve az esz­tergomi példányt is. - Átírta: a) Monoszlói Jakab fia: Márton zágrábi egyházmegyei közjegyző 1482. febr. 6-án. (Zágrábi érseki lt., Decimalia 50 - DF 252081); b) budai káptalan 1502. jún. 7-én. (DL 46589 ­Múz. törzsanyag, Fejérpataky-gyűjt.); c) Perényi Imre nádor 1514. nov. 3-án. (Esztergomi székesfőkápt. mit., Acta radicalia 44-6-7 - DF 237360.) - 1500 körüli egyszerű másolata: Zágrábi kápt. mit., Acta antiqua 88-18. (DF 256822.) - Említi: I. Mátyás 1482. febr. 1-ji okl.-ben, amelyet átírt a) Cristannus er­délyivikárius, a pápai követ általános ügyhallgatója 1487. ápr. 28-i privilégiumában. Veszprémi kápt. mit. 908/1, Decimalia cottus Simig 32. (DF 201499.) b) II. Ulászló [1496. jún. 9-i] csonkán maradt oklevelé­ben. Veszprémi kápt. mit. 923, (Uo. 21. - DF 201531.) - II. Ulászló okl.-ét átírta II. Lajos 1516. szept. 1-ji okl.-ben. Uo. 39. (DF 201594.) 1 A Pannonh. rendt. X. - bár veszprémi káptalani példányt jelölt meg közlése alapjául - oly mértékig támaszkodott Fejér kiadására, amely az esztergomi példány alapján készült, hogy még évszámbeli sajtó­hibáját is magáévá tette. így mindkét közlésből hiányzik János érsek 1415. szept. 3-i oklevele (1006). ­Elképzelhető, hogy a hivatkozott veszprémi példány azonos a Múzeumi törzsanyagba 1877-ben bekerült, ma DL 46589 jelzet alatt őrzött példánnyal. * Nov. 17. Velencei polgárok bírói felhatalmazása. Lásd 2579. 1246 Nov. 18. Visegrád. Zs. a vasvári káptalanhoz. Tartson vizsgálatot Miklós borsmonostori apát panaszára, amely szerint Undi Péter és Tamás elvitették Szaka földről minden terményét, egy ukecsi jobbágyát fél­holtra verették, egy micskeit pedig fogságba vettettek. - Sopron vm. II. 28 (DL 10399 - Acta eccl. 27-66.)-(M.) 1247 Nov. 18. (Bude, f. II. a. Elizabet) Zs. a leleszi konventhez. Iktassák be Posahaza-i Pált, Adorjánt és Gáspárt a Bereg megyei Posahaza birtokba, amely új adomány cí­mén illeti meg őket, az ellentmondókat pedig idézzék meg a királyi jelenlét elé. Az ok­levelet Eberhard zágrábi püspök főkancellár távollétében ennek pecsétjével erősítteti meg. Kijelölt királyi emberek: Dyonisius de Kisyeneu, Mathias de [ , ] de eadem, Georgius de Dabron. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt., Stat. P-294. (DF 212193.) - A hátlapra ve­zetett feljegyzés szerint az iktatás dec. 31-én megtörtént ugyan, de annak 1416. jan. 14-én Posahaza-i Márton fia: György, János fia: István, Marcus fia: Gergely a maguk, továbbá Miklós fia: Benedek nevében ellentmondottak, ezért hamvazószerda (márc. 4.) nyolcadára megidézték őket. (F.) 1248 Nov. 18. (f. II. a. Elizabeth) 1 A zágrábi káptalan Nicolaus filius Pauli filii condam Nowaczi de Lyka generationis Mogorowith és testvére: Péter részére átírja saját 1408. ápr. 12-i oklevelét (ZsO II. 6048). Hártyán, függőpecsétje elveszett. DL 38501. (Frangepán lt.) - (M.) 1 Az évszám decimo szava tollban maradt. 1249 Nov. 18. A leleszi konvent Perényi Péter országbíró szept. 16-i levelére (1062) az Irholciakat beiktatja Kisté­cső birtokába. - Mihályi 199. (XVIII. századi másolatból. Leleszi konv. orsz. lt., Acta a. 1765-20.) - (M.) 1250 Nov. 19. Zs. előtt a somogyi konvent elcseréli Terpec prédiumát a Tapsonyiak Pólyán birtokával. - SMM 10 (1979) 71/115, reg. (Esztergomi székesfőkápt. mit, Acta radicalia 27-5-2 - DF 236585.) 1251 Nov. 19. Buda. Perényi Péter országbíró a leleszi konventhez. Másodszor is idézzék meg Gúti Boldizsárt Csapi Péter ellen, akinek testvére száz kis forint értékű lovát 1407-ben Eszterjén birtokon (Bereg m.) el­vette. - Zichy VI. 387. (DL 79295 -Zichy cs. zsélyi lt. 214-C-120.) - (M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom