Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

Egyed fiának: Miklósnak adta át Jánosnak Baragyan és Kowachy birtokokban lévő részét. - b) A káptalan 1405. jan. 7-i oklevelét, amely Zs. parancsára átírta a sekres­tyéjében őrzött saját 1369. júl. 4-én kelt oklevelét arról, hogy az említett Vince testvé­révé fogadva Egyed fiát: Miklóst örökre neki és feleségének - Baragyan-i Márton fia: János leányának - Anych-nak adta Márton fia: Pethew birtokrészét. - c) A káptalan által 1369. aug. 16-án arról kiállítottat, hogy Baragyan-i Lőrinc fiának: Miklósnak fi­ai: László és János jóváhagyták Vince adományát. Ez oklevelek alapján Frank or­szágbíró örökre Miklós fiának: Lászlónak ítélte Márton fiainak Baragyan birtokban lévő részét, majd a garamszentbenedeki konvent 1407. ápr. 18-i oklevele szerint örökre beiktatták őt annak birtokába. - Mielőtt Simon országbíró döntött volna a Bassan-iak és László perében, bekapcsolódott abba az említett Vince fia: Salamon (proc. Zyluakuz-i Bertalan), aki - miután in specie bemutatta Vilmos püspök, titkos kancellár említett oklevelét - annak alapján, hogy az ő nagyapja Márton fiaival ab uno avo et prothavo fuissent propagati et extitissent in una linea consanguineitatis, mind a fiúsítást, mind apjának birtokadományozását jogszerűtlennek, őt károsítónak nyilvánította, s az országbírótól in premissis iuris medelam postulasset. Ezek után Simon országbíró elrendelte Pethew birtokrészének felbecslését, majd az abban lévő - a per tárgyát képező - négy jobbágysessio-t privilégiumával örökre Lászlónak ítélte. - Okleveleik bemutatása után az alperesek: Salamon és Pál kifejtették, hogy azokból kivehetően Chele-nek három fia volt: Kelemen, Benedek és Jakab. Kelemen Bene­deknek és Jakabnak adta el a birtokrészét, Benedeknek pedig ugyancsak három fia volt: a felperes dédapja: Márton, az alperesek dédapja: Salamon, valamint Tamás. Ez utóbbi fiai: Benedek és Jakab viszont János leányainak fiúsítása után haltak meg, s ugyancsak a fiúsítás után hunyt el Jakab fia: Lőrinc fiának: Miklósnak - az ifjabb Lő­rinc testvérének - a fia: László, ezért Tamás birtokrésze s benne a tőlük követelt locus sessionalis őket illeti. Minthogy a felperes László ezzel szemben azt állította, hogy Tamás fiai jóval a fiúsítás előtt haltak meg, birtokrészük tehát mindkét félre szállt, a locus sessionalis pedig kizárólag őt illeti, és mindkét fél kész az állítását a ha­tárosok, szomszédok és comprovincialis nemesek közös tanúvallomása alá bocsátani, ezért a felek részére kirendelt egy-egy küldötte és a nádori ember vízkereszt 15. nap­ján (1416. jan. 20.) Baragyan birtokon vagy - a felek kívánsága szerint - máshol, azok jelenlétében kérjen eskü alatt tett vallomást a szomszédoktól és a comprovin­cialis nemesektől arról, hogy Tamás fiai a fiúsítás előtt vagy után haltak-e meg és hogy melyik felet illeti meg a vitatott locus sessionalis, amelynek értékét ezt követően lege regni requirente becsüljék meg, majd az eljárásról vízkereszt nyolcadára tegyenek neki jelentést. Ha a felek az ügyben további oklevelekkel rendelkeznek, úgy ugyanak­kor mutassák be azokat, mert akkor iure admittente ítéletet fog hozni. 3 Kijelölt nádori emberek: Andreas de Ozlyan, Andreas, Paulus de Koztolyan a felperes; Petrus, Bartholomeus, Michael de Zylwakez, Paulus, Gregorius de Kalna az alperesek részé­re. Hiányos és vízfoltos papíron, zárlatán pecsét nyomával. Brogyáni cs. lt. 20. (DF 250518.) - A csonka eredetit (sok hibával) átírta 1787. ápr. 28-án az esztergomi káptalan. Uo. s.n. (DF 285422.) 1 Utóbb - hibásan - Miklós fia: Salamon. 2 A nagyméretű, két ívből összeragasztott papíroklevélből e szakaszon néhány sor hiányzik, több sor pedig hiányos, ezért a per menetének részletei nem voltak meg­állapíthatók. 3 Az utolsó mondat „dátum ut supra" befejezéssel a dátum után írva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom