Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)
prothavo származnak, és in una liena generationis et possessionaria divisione vannak, de korábban ad triplices lineales generationales osztották fel birtokaikat, a nemzetség harmadik tagja azonban örökös nélkül hunyt el. Ezt követően az alperesek előadták, hogy a felperes apja eladta nekik a nemzetség harmadik, örökös nélkül elhunyt tagjának Baragyan birtokban lévő részének ratione patruelis fraternitatis reá szálló hányadát, amiről - akárcsak a birtok megosztásáról - oklevelük volt, de a Kolos-i Szűz Mária-monostorban megőrzésre elhelyezett okleveleik elvesztek, amikor latronculi Bohemorum vulgariter zerench dicti a monostort confregissent, s ezt készek voltak a határos és szomszédok meg Bars megye comprovincialis nemeseinek tanúvallomásával, vagy - si iuri consonaret - cum duelli certamine iuridice bizonyítani. Miután azonban a nádor felszólítására sem a vállalt igazolást, sem további oklevelet nem tudtak bemutatni a nyitrai káptalan 1329. évi oklevelén kívül, amely szerint Pál országbíró oklevele értelmében Baragyan-i Márton fiai: János és Beke Szt. András nyolcadán tres marcas et fertonem fizettek Salamon fiának: Istvánnak proximus-uk: [B]ors Baragyan birtokban lévő része negyedéért, a nádor a felperesnek ítélte a birtok felét. A Móric fia: Tamás nádori ember által végrehajtani akart határjárásnak, kettéosztásának és iktatásának azonban ellentmondott Salamon fia: Miklós 1 , akit megidéztek a nádor elé, és aki itt kész volt oklevéllel bizonyítani az említett vételt, majd a nyitrai káptalan átírásában be is mutatott két privilégiumot arról, hogy a felperes apja három márkáért eladta az örökös nélkül elhunyt frater-ük: Kelemen birtokrészének őt illető hányadát. 2 Minthogy a felperes követelésére az eredeti privilégiumokat nem tudta bemutatni, mert - állítása szerint - a káptalan megtagadta azok kiadását, a nádor utasította a káptalant, hogy in trapellum recludendo, pecsétjével megerősítve adja azokat ki neki. - Ez ítéletlevelen kívül az alperesek további két oklevelet mutattak be: a nyitrai káptalan 1353. szept. 27-i oklevelét, amely átírta saját 1276. aug. 11-i oklevelét, és amely tartalmilag volt átírva Miklós nádor ítéletlevelében és az ő 1415. márc. 12-én in Vissegrad kelt oklevelét, amely átírta Rozgon-i Simon országbíró 1411. szept. 9-én in Pesth kiadott ítéletlevelét, amelyet a felperes: László mutatott be neki Salamon ellenében. Eszerint az országbíró előtt Bassan-i János fia: Barius és Lőrinc fia: János indított Baragyan-i László ellen, mert ellentmondott beiktatásuknak az örökös nélkül elhunyt Baragyan-i Márton fiának: Pethew-nek Baragyan birtokban lévő négy jobbágy-sessio-jába. A Bassan-iak (proc. Márk fia: Tamás) Zs. 1407. okt. 18-án in Harazthouycza kelt adománylevelével igazolták jogukat a sessio-kra, az alperes pedig Miklós nádor említett ítéletlevelét, Zeechen-i Frank országbíró 1407. márc. 14-i ítéletlevelét és a konvent 1407. ápr. 18-i beiktató levelét mutatta be. A két utóbbi szerint László a perben, amelyet Vasard-i Pál fia: László és Gergely fiai: János meg Tamás ellen indított, mert elfoglalták Baragyan birtokban lévő részét, jogai bizonyítására négy oklevelet mutatott be. Lajos király 1364. febr. 11-én kelt, hátlapján nagypecséttel megerősített pátensét, amely átírta saját 1362. szept. 2-i oklevelét arról, hogy László opuliai herceg és Ozlyan-i Péter kérésére a néhai Baragyan-i Márton fiának: Jánosnak: leányait: Margit és Anna hajadonokat, tanquam filios masculinos et successores legitimos fiúsította és örök tulajdonukba adta apjuk összes birtokrészét. - A nyitrai káptalan 1400. febr. 1-ji keltezésű oklevelét, amely átírta a) Vilmos pécsi püspök, titkos kancellár Vissegrad-on 1364. okt. 4-én kelt oklevelét arról, hogy Baragyan-i Salamon fiának: Miklósnak fia: Vince a nádor előtt folyó perben történt megegyezés alapján János fiúsított leányainak: Margit és Anna asszonyoknak s az utóbbi férjének,
