Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

natkozó okleveleket, s a birtokot most elfoglalói halála után fiaik: István, László és Zsigmond mesterek tartják kezükben. Az utóbbiakat a zalai konvent 1408. nov. 15én Chernye feulde nevű birtokukon felszólította, hogy Erdewhat és Iwankafalua birtokot és az okleveleket adják vissza a panaszosoknak, s mert ezt nem tették meg, megidézte őket hamvazószerda (1409 febr. 20.) nyolcadára. Miután az alperesek sem akkor, sem később a Chernyefeulde és Nempthy, majd Totffalw és Nempty birtokokon történt idézésekre sem jelentek meg, a közben bekövetkezett elhalálozások miatt 1412. vízkereszt nyolcadán egyedüli felperesnek maradt Lipse-i László kérte a nádort, hogy Lyndwa-i Zsigmond özvegyét: Beathka-t (nob.) idézze meg. Ugyanez év Szt. Jakab nyolcadán a nádor előtt, aki Beathka-t ex causis rationalibus kiengedte a perből, az alperesek bejelentették, hogy a hűtlenség címén megüresedett Erdewhath birtok királyi adományból az övék, és az erre vonatkozó oklevelet készek egy későbbi tárgyaláson bemutatni. A nádor ekkor elrendelte, hogy Lyndwa-i István bán fia: László és János bán fia: István mesterek mutassák be Erdehath más néven Inwankafalua birtokra vonatkozó királyi adománylevelüket Szt. Mihály nyolcadán és fizessék meg a bírság kétszeresét. Közben István fia László elhalván, a Lypse-i Lászlóra és Lyndwa-i János fiára: Istvánra maradt per halasztások után végül a jelen Szt. Jakab nyolcadán a király rendeletére előtte került tárgyalásra simulcum iudiciis quatraginta unius marcarum ac centum triginta trium denariorum cum duplo duplato nobis et unius marce similiter cum duplo duplato parti adverse, item mediante aliorum iudiciorum quatraginta quinque marcarum duplatarum cum duplo duplato et sub pena dupli, item alio iudicio trium marcarum similiter cum duplo, necnon similiter alio iudicio trium marcarum sine duplo similiter nobis et parti adverse. Ekkor az alperes bemutatta Garai Miklós nádor 1408. júl. 16-i oklevelét (ZsO II. 6232), majd Lajos király 1343. márc. 26-i adománylevelét, amellyel anyja lovászmesterének, Miklósnak adta a Zala megyei Nempty várat (Zala vm. I. 409). Az oklevél bemutatása után István mester előadta, hogy Erdeuhath birtokot Nempty vár tartozékai között a Lajos király által ősének adományozott három prédium egyikének a helyén ő telepítette és Erdewhathnak nevezte el. A felek ekkor ítéletet kértek, amit ő iuxta iura partium kész is volt meghozni, propter paucitatem nobilium nobiscum adiudicare debentium ac etiam absentiam prelatorum et baronum a pert mégis elhalasztja Szt. Mihály nyolcadára. A felek kötelesek ekkor már bemutatott okleveleiket és ha van még nekik, a többieket is előterjeszteni, István mester pedig, mivel a bírságokat nem fizette meg, tartozik azokat kétszeresen letenni. Az oklevelet pecsétje távol lévén, Garai Miklós nádor pecsétjével erősítteti meg. - A pecsét alatt: Lecta per Dobouch. Papíron, zárlatán gyűrűspecsét ayomával. DL 3565. (NRA 601-51.) - (M.) 1087 Szept. 27. (f. VI. a. Michaelis) A vasvári káptalan előtt Alsolyndwa-i László fia: Zsigmond özvegye, Salamonwara-i Salamon fia: János leánya: Beathka és leányai: Dorottya, Katalin és Anko elismerik, hogy Alsolyndwa-i János bán fia: István mester és fiai: László, István és György, valamint János bán fiának Jánosnak fia: Miklós megadták részüket valamennyi birtokból et specialiter a vásároltakból, a szerzett javakból, birtokokból és pénzből, továbbá a hitbért és a leánynegyedet és érvényteleneknek nyilvánítanak exhibitoribusque calompniose notitura(!) minden oklevelet, kivéve a Nemethy vár zálogára vonatkozót, amelyben 1500 aranyforintról és az 1411.