Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)
sinodo, egyetért az ellenük hozott ítélettel, és megfogadja, hogy kétségek nélkül megmarad in unitate ecclesie catholice. Egykorú másolat. DL 43302. (Múz. törzsanyag.) - A hátlapon fohászok, később mesék, közmondások. - Mansi XXVIIII. 160, keltezés nélkül. 1020 Szept. 4. Narbonne. Pere de Falchs és Matia des Púig Ferdinánd aragón királyhoz. Szept. 4-én megérkezett a ferences Didacus de Moxena, akit Zs. barátságtalanul fogadott zsinati szereplése miatt. Gaz árulónak nevezte előttük, s biztatta őket, írják meg Ferdinándnak, hogy ne bízzék benne. - Finke III. 447. (Kronarchiv Barcelona.) - (M.) 1021 Szept. 5. (in Wyssegrad, 36. die oct. Iacobi) Garai Miklós nádor Gyarmath-i Balázs fia: Miklós mester kérésére elengedi a bírói részt azokból a bírságokból, amelyeket Paztoh-i Domokos fia János fiának: Miklósnak Bator-i Szaniszló fia: István elleni perében a jelen Szt. Jakab nyolcadán kellett volna megfizetnie. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 96888. (Vay cs. berkeszi lt.) - (M.) 1022 Szept. 5. (in Visegrád, 36. die oct. Iacobi) Garai Miklós nádor a Nadaser-i Bertalan fia: András által Zorkfalva-i János fia: István ellen indított pert propter sui arduitatem átteszi ad interessentiam prelatorum et baronum regni. Nadaser-i azért idéztette meg Zorkfalva-it, mert ez ellentmondott, amidőn Zorkfalva birtokba be akarta magát iktattatni. 1413-ban Szt. György nyolcadán az alperes arra hivatkozott, hogy Zorkfalva az ő birtoka, ezt oklevelekkel igazolni is tudja, s most idegen kézben lévő okleveleit visszaszerzésük után kész bemutatni. ítéletében ekkor kötelezte Zorkfalva-it, hogy minden oklevelet -, bírói úton vagy más módon visszaszerezve azokat - Szt. Mihály nyolcadán terjessze eléje. Halasztások után, miközben Nadaser-i András halálával a per István fiára: Jánosra szállott, ez bemutatta Zs. 1412. febr. 14-i adománylevelét (ZsO III. 1743), őt követően pedig Zorkfalva-i István hat oklevelet terjesztett elő: 1. 1350. ápr. 27. Buda. Tamás országbíró a Turóc megyei Zorovica földet, amelyet a királyi jogot eltitkoló homines populares seu rustici tartanak kezükben, visszaítéli a királynak. (Anjou V. 370). - 2. 1350. ápr. 11. Buda. Lajos király Miklós nádor szervitorának, Turóci Pálnak adja a Turóc megyei két ekényi Zarnocha földet (Anjou V. 367). - 3. 1361. dec. 29. Lajos király megerősíti előbbi oklevelét és ezt az Ozorában elvesztett pecsétjével ellátott oklevelét 1364. máj. 30-ai újabb pecsétjével erősíti meg. - 4. 1403. jan. 11. A nyitrai káptalan előtt Pazala-i Tamás fiának: Istvánnak leánya: Skolasztika, Kereskyn-i Pál fia: János fiának: Györgynek özvegye elismeri, hogy sógorától: János fiától: Istvántól megkapta a Zorkfalva más néven Zarnocha, Dyakfalva más néven Alberththeleke (Turóc m.), Abkofalva és Kereskyn (Nyitra m.) birtokokból neki járó hitbért és jegyajándékot. - 5. 1404. máj. 30. A turóci konvent előtt Zorkfalva-i Pál fia: Péter özvegye: Klára elismeri, hogy Zorkfalva-i János fiától: Istvántól megkapta a férje birtokaiból neki járó hitbért és jegyajándékot. - 6. 1409. dec. 7. A turóci konvent Zs. parancsára a fenti János fiát: Istvánt beiktatja Zornocha birtokba. - Az alperes ezután bejelentette és a turóci konvent, valamint Turóc megye múlt évi okleveleivel igazolta, hogy a Zenthmihal faluban lévő parochialis egyházból, azt feltörve, tolvajok és rablók több oklevelét elvitték, amire a felperes azt felelte, hogy mivel Zorkfalva-i nem tud oly oklevelet felmutatni, amely szerint Lajos király adományát követően az iktatás statim debito tempore, ut regni consuetudo requiret, megtörtént,