Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

rás király 1291. aug. 17-i (Reg. Arp. 3793), majd Károly király 1317. jún. 7-i (Anjou­kori okit. IV. 491) és 1327. jan. 14-i (uo. XI. 25) s végül Lajos király 1358. máj. 22-i - 1375. jan. 13-án új pecsétjével megerősített - átírásában András királynak 1225­ben a monostor számára adott privilégiumát (Reg. Arp. 420). Ez egyebek mellett - a jelen ítéletlevélben idézett módon - leírta az egyháznak adományozott Wkaz, Zaka és Baran prédiumok határait. Bemutatta az apát továbbá Rozgon-i Simon országbíró 1411. febr. 15-i, említett ítéletlevelét (ZsO III. 143), valamint azokat a tiltakozó leve­leket, amelyek szerint 1358. szept. 15-én, és 1366. jún. 6-án Kont Miklós nádor előtt Simon, majd János fráter apát és a monostor Chwz János mester volt bánt, 1396. máj. 12-én, 1409. márc. 14-én és máj. 3-án, majd 1410. aug. 18-án pedig a vasvári káptalan előtt Miklós apát Lwdbregh-i Jánost és Istvánt tiltotta el Baran birtok elfog­lalásától és használatától. Minthogy Nemetbaran birtok az alperes szerint a három említett prédium II. András oklevelében leírt határain belül, a felperes szerint viszont e határokon kívül, az ő Magyarbaran birtokával sub una metali conclusione van, ő pedig e vitát a határok kijelölése nélkül eldönteni nem tudta, megparancsolta a csor­nai konventnek, hogy pünkösd 20. napján (1414. jún. 15.) a felek jelenlétében jelöl­jék ki a három prédium határait előbb a felperes, majd az alperes útmutatása szerint az ő, az alperes által in specie bemutatandó privilégiuma alapján, a felek egyetértése esetén iktassák be Nemetbaran birtoknak e határokon kívül eső részébe a felperest, az azokon belül lévő részébe az alperest, ha pedig a felek nem értenek egyet, becsülje meg a vitatott területet lege regni nostri requirente minősége, nagysága és értéke sze­rint, állapítsa meg, hogy melyik fél jelölt ki veriores et apparentiores határokat, s me­lyikük van a vitatott terület birtokában, s az eljárásról Keresztelő Szt. János nyolcadá­ra tegyen jelentést különös jelenlétének. Miután a felperesek: János és István nem je­lentek meg sem Szt. Mihály nyolcadán, amikorra a pert halasztotta, sem vízkereszt nyolcadán, amikorra felperesekként távolmaradásukért 12 márka bírság fizetésére kö­telezve idézték meg őket, Szt. György nyolcadára három vásáron történő kikiáltással, 30 márka bírság fizetésére kötelezve idéztette meg őket. Nem jelentek azonban meg a jelen Szt. Jakab nyolcadon sem, amikorra ratione expeditionis nostre exercitualis ha­lasztotta a pert, az alperes (proc. Kethel-i János) viszont bemutatta a konvent jelen­tését arról, hogy a birtok körülhatárolására adott parancsát a felperesek távolmaradá­sa miatt nem tudta végrehajtani. - Minthogy az engedélye alapján a felperesek kéré­sére indított perben az alperest háromszor megidézték, a felperesek azonban okleve­leik bemutatása után sem az azok alapján elrendelt parancsának végrehajtására, sem perük folytatására primo evocati et tandem contumacia ipsorum requirente in tribus foris comprovinciaübus proclamati nem jelentek meg, consuetudinaria vero lege regni nostri Hungarici ab antiquo approbata sanctiente quicunque in facto alicuius iuris possessionarii quempiam in causam atraxerit et huiusmodi actor suam causam execu­turus in presentiam iudicis sui ordinarii primo evocatus et tandem contumacia sua requirente in tribus foris comprovinciaübus proclamatus ad nullum predictorum ter­minorum sibi iuridice assignatorum venire vei mittere recusaverit, amplius talis huius­modi iure possessionario destituí debet atque frustrari, ipsumque ius possessionarium in proprietatem huiusmodi in causam attracti et se iudicio astare offerenti ascribi et redundari dictoque actori super ipso iure possessionario perpetuum silentium debet imponi, ezért országa vele ítélkező nemeseivel Nemetbaran birtokot az apátnak et per consequens suo monasterio prenotato readiudicantes et in perpetuam hereditatem

Next

/
Oldalképek
Tartalom