Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)
rectoratus-ának perpetuum beneficium-a, amely javadalmak együttes évi jövedelme nem haladja meg a 100 aranyforintot. Stephanus XXIII de Prato. - A szöveg élén: B. de Monté, alatta: A. ASV Reg. Lat. vol. 183. fol. 59a. (DF 288776.) 289 Febr. 23. (Constantie, VII. Kai. Mart. anno V.) XXIII. János pápa episcopo Assisinato, valamint Cenadiensis et Beaté Marié Alberegalis Wesprimiensis diocesis ecclesiarum prepositis. A boszniai egyházban Chaak-i Balázs fia: János kanonok halálával megüresedett kanonokságot és prebendát - amelyek adományozása régi, zavartalanul megtartott szokás szerint a mindenkori boszniai püspököt illeti - Benedek boszniai püspök auctoritate ordinaria Orbagh-i László fiának: Balázs boszniai cantornak adta. Minthogy Balázsnak kétsége támadt a collatio és provisio érvényességét illetően, vos vel duo aut unus vestrum adják, ill. adja neki auctoritate nostra a kanonokságot és prebendát, amelyek évi jövedelme Balázs szerint nem haladja meg a 40 tiszta aranyforintot. Vezessék, ill. vezesse be őt vagy procurator-át in corporalem possessionem canonicatus et prebende, tekintet nélkül ennek az egyháznak ezzel ellenkező statutum-aira és szokásaira, a javadalmak adományozását illetően az apostoli szék által a boszniai püspöknek és káptalannak vagy másnak adott felhatalmazásra, valamint arra, hogy övé az egyház cantoria-ja és Péter és Pál apostolok oltára rectoratus-ának perpetuum beneficium-a, amelyek együttes évi jövedelme nem haladja meg a 90 aranyforintot. Stephanus XXIIII de Prato. - A szöveg élén: B. de Monté, alatta: A. ASV Reg. Lat. vol. 183. fol. 74a. (DF 288777.) 290 Febr. 23. (Constantie, VII. Kai. Mart. anno V.) XXIII. János pápa magistro Geminiano de Prato capellano nostro, az apostoli palota ügyhallgatójához. Korábban őt bízta meg annak a pernek az eldöntésével, amely az erdélyi egyházban Azaben-i Jakab kanonok halálával megüresedett kanonokság és prebenda miatt Calnos-i Miklós fia: Imre és Mera-i Tamás erdélyi egyházmegyei klerikusok között folyt, miután Imre az ő oklevele alapján - amelynek értelmében az erdélyi és a váradi egyházakban egy-egy kanonokságot adott neki sub expectatione unius in Transiluanensi et alterius in Waradiensi ecclesiis predictis prebendis, necnon dignitatis vel personatus seu officii cum cura vel sine cura alterius earundem ecclesiarum - azokat a törvényes időben canonice elfoglalta, Tamás viszont de iure őt illetőknek mondta e javadalmakat. Minthogy azonban Imre kérvénye szerint a nonnullis asseratur, hogy egyiküknek sincs joga e javadalmakra, és azokat ma is üresnek tekintik, fejezze be a pert és adja auctoritate nostra Imrének a kanonokságot és prebendát, amelyek évi jövedelme Imre szerint nem haladja meg a tíz ezüstmárkát, ha úgy találja, hogy azok régóta üresek és igy a lateráni zsinat statutum-ai szerint az apostoli székre szálltak. Vezesse vagy vezettesse be őt vagy procurator-át in corporalem possessionem canonicatus et prebende, tekintet nélkül az erdélyi egyház ezzel ellenkező statutum-aira és szokásaira és a javadalmak betöltését illetően az apostoli szék által az erdélyi püspöknek és káptalannak vagy másnak adott felhatalmazásra. Egyúttal érvényteleneknek nyilvánítja a per kapcsán keletkezett okleveleket. Stephanus XXVI de Prato. - A szöveg élén: H. de Seldenhorn, alatta: A.