Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

dicti de eadem, Benedictus de Dawydhaza, G[...], Iohannes de eadem, Nicolaus de Began. Csersavfoltos papiron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz lt., Acta a. 1415-20. (DF 220799.) -(M.) 1 Megjegyzendő, hogy az oklevél évszámának utolsó tagja (quintodecimo) leírásakor az írnok javítgatott, s így a szöveg nehezen olvashatóvá vált. A hiteleshelyi lt. rendezésekor az oklevelet az 1415. éviek között lajstromozták, s azóta is 1415. éviként kezelték. E kötet kéziratának lezárása után a rendelkezésre álló fénykép alapján végzett más irányú vizsgálódás arra az eredményre jutott, hogy az oklevél kelte minden bizonnyal 1414. febr. 19. 2 Kalachan-ból javítva. 255 Febr. 18. Visegrád. Garai Miklós nádor elhalasztja Keményfalvai Lukács perét, mivel az ország végvidékei védelmében van elfoglalva. -Zichy VI. 291, eml. (DL 79239 -Zichy cs. zsélyi lt. 212-1538.) -(M.) 256 Febr. 18. Serke. Kaplai László - Dezső mester volt királynéi tárnokmester fia - anyjának reá maradt javait átengedi atyjának és öccsének: Jánosnak. - Zichy VI. 335. (DL 79240 - Zichy cs. zsélyi lt. 214-C-l 16.) -CM.) 257 Febr. 18. (Constantie, XII. Kai. Mart. anno V.) XXIII. János pápa Sithke-i László fiaihoz: Mihály és László (nob.) győri egyházmegyei domicellus-okhoz. Engedélyezi, hogy valahányszor szükségesnek tartják, az általuk választott gyóntató teljes bűnbocsánatban részesítse őket. Franciscus XII de Agello. - A szöveg élén: B. de Pistorio. Kivonatos bejegyzés. ASV Reg. Lat. vol. 161. fol. 317b. (DF 288675.) 258 Febr. 18. Konstanz. XXIII. János pápa a nicastrói püspökhöz. Bertalan argyesi plébános és társai szerint plébániájuk területén a tized őket illeti meg, nem pedig István erdélyi püspököt. Az ügy elintézésével ügyhallgatóját, Cobenhofer Konrádot bízta meg. A tanúvallomásokat vizsgálja felül és hozzon ítéletet. Szeredai: Series 141. - Fejér X/5. 585, hibásan. -Teutsch: Zehntrecht 127. - Z-W. III. 644. Szász nemzeti lt., Bischofsurkunden 13. (DF 246241.) - Tört. Tár 1890. 135, reg. - Átírta Gentilis nicastrói püspök 1415. febr. [18. után] kelt oklevelében, amelyet egy 1504. máj. 23-án kelt közjegyzői oklevél egykorú másolata tartott fenn. Erdélyi kápt. mit. 3-166. (DF 277690.) - (M.) 259 Febr. 18. u.

1 Gentilis nicastrói püspök XXIII. János pápa megbízásából (258) ítélkezve, István erdélyi püspökkel szemben a kisselyki és a többi felsorolt plébánost nyilvánítja a parochiájuk területéről származó tizedek birtokosainak. Szeredai: Series 140. - Fejér X/5. 587, hibásan. - Teutsch: Zehntrecht 128. Z-W. III. 646. (Duerner Lukács közjegyző 1504-i okl.-ből. Erdélyi kápt. lt.) - Tört. Tár 1890. 135, reg. (Erdélyi kápt. mit. 3-166, 518). (DF 277690.) - (M.) 1 Az oklevél hibás febr. 15-i keltéről lásd Z-W. III. 644. 260 Febr. 19. (in Wysegrad, f. III. p. Invocavit) Zs. a pozsonyi káptalanhoz. Iktassák be Valyka/Walyka-i Beled Domokost zálog címén a Pozsony megyei Zarusfalwa birtokon két, lakóitól elhagyott, őt zálogjogon megillető fundus curie birtokába. Az ellentmondókat idézzék meg jelenléte elé. Kijelölt királyi emberek: Abrahan filius Stephan de Nagmod, Iohannes filius Pethew de Budafalwa, Iohannes filius Iohannis de Machhaza, Petrus filius Ladizlai de Karcha, Nicolaus filius Petri de Zenthandoryas. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Pozsonyi kápt. orsz. lt. 6-1-22. (DF 226058.) - Hátlapján káptalani feljegyzés. - (M.)