Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

anyja után járó leánynegyed fejében örökre nekik adják a Kerch birtokban lévő ré­szüket incipiendo a cappella Beaté Elene ibidem constructa a quadam meta terrea versus septemtrionem usque ad sessionem seu fundum curie condam Petri dicti Far­kas et filiorum eiusdem, kötelezve magukat, hogy megvédik őket azok tulajdonában. Viszonzásként János és felesége meg nem történteknek tekintik az említett hatalmas­kodásokat, a békesség megszilárdítására pedig a felek kölcsönösen meg nem történ­teknek tekintik az egymásnak okozott károkat és sérelmeket, elengedik a kiszabott bírságokat, és érvényteleneknek nyilvánítják a peres iratokat. A végén hiányos fogalmazvány. Leleszi konv. orsz. lt., Bercsényiana 26-20c. (DF 284796.) 1 Lásd az előző szám jegyzetét! 1381 (1415-1416) Pozsony város adójegyzéke. Címe: Liber quartus taxe exigende in civi­tate. 14 lapos füzet. Pozsony város lt. 3367. (DF 241445). - Bratislava 842, reg. - Kováts: Városi adózás 21 (csak fol. 7b fakszimiléjével). - Magyar-zsidó okit. I. 463 (Kováts után). - (M.) 1382 [1415-1416]' A karthauzi rendnek [in Beaté MJarie provincia-ban levő valamennyi háza megvizsgálására külön kiküldött megbízottainak egyezséglevele. A Scepus-i cisz­terci Szűz Mária-monostor szerzetesei mint felperesek panaszt emeltek a [menedék­kövi] karthauziak ellen, hogy IX. Bonifác pápa uralkodása alatt a boldog emlékű László [knini püspöktől] nyert adományokkal tudta nélkül István perjel, Péter és Já­nos szerzetesek a monostor ebédlőjéből elvittek De tempore et de sanctis, Epistolis Pauli szóló, két vörös [kötésű] könyvet, valamint a monostor refektóriumából de lapi­de de ara [....]t. Az alperesek elismerve, hogy az elmondottak helytállók, non paucis sermonibus habitis Miklós perjel és Baltizar szerzetes a konvent nevében kötelezik magukat az elégtételadásra, hogy mindkét fél mentesüljön a kiadásoktól. Oklevéltöredék papíron, hátlapján a szepesi káptalan Zs. 1417. jún. 9-i utasítására adott válaszának csonka fogalmazványával. DL 43379. (Múz. törzsanyag, Fejérpataky-gyűjt.) - (M.) 1 Minthogy az oklevéltöredék hátlapján 1417. évi fogalmazvány van, e szöveg csak ez előtt, s László knini püspök halála (1412) után keletkezhetett. Miklós menedékkövi perjelre 1414-től van adatunk, így ez a két teljes év jön leginkább számításba, de 1414 sem zárható ki. 1383 (14 1 5-1417)' (20. die 8. diei nat. [...]). A somogyi konvent Garai Miklós nádorhoz, ítéletlevele értelmében kiküldötte és Zenthgergh-i Bálint mester, a királyi kúriából ki­rendelt nádori ember [a konvent küldöttének jelenlétében] felosztotta Dench és Ty­kws birtokokat a felperesek: Miklós fiai: László és János, valamint az alperesek: János fiai: Mihály és László, ugyané Mihály fiai: Lukács és Ambrus, Ferenc fia: János és Mihály fia: Gergely között, majd beiktatta a feleket és örököseiket a nekik járó részbe, figyelmen kívül hagyva az ellentmondásokat. Dench birtokot úgy osztotta ketté, quod prope curie(!) eorundem Ladizlai Ioh[annÍs ...] in tanta latitudine et longitudine pro­priam curiam Balthasar litterati, fratris carnalis dictorum actorum eidem Balthasar litterato, pro curia autem dictorum Iohannis et Gregorii terras arabiles in loco Kara­chon [...] possessionis Chakan diverticulis ad orientem et occidentem adiacentis prefatis actoribus; item terras arabiles inter curiam ipsorum Luce et Ambrosi(!) ac

Next

/
Oldalképek
Tartalom