Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 27. Budapest, 1997)

anyja után járó leánynegyed fejében örökre nekik adják a Kerch birtokban lévő részüket incipiendo a cappella Beaté Elene ibidem constructa a quadam meta terrea versus septemtrionem usque ad sessionem seu fundum curie condam Petri dicti Farkas et filiorum eiusdem, kötelezve magukat, hogy megvédik őket azok tulajdonában. Viszonzásként János és felesége meg nem történteknek tekintik az említett hatalmaskodásokat, a békesség megszilárdítására pedig a felek kölcsönösen meg nem történteknek tekintik az egymásnak okozott károkat és sérelmeket, elengedik a kiszabott bírságokat, és érvényteleneknek nyilvánítják a peres iratokat. A végén hiányos fogalmazvány. Leleszi konv. orsz. lt., Bercsényiana 26-20c. (DF 284796.) 1 Lásd az előző szám jegyzetét! 1381 (1415-1416) Pozsony város adójegyzéke. Címe: Liber quartus taxe exigende in civitate. 14 lapos füzet. Pozsony város lt. 3367. (DF 241445). - Bratislava 842, reg. - Kováts: Városi adózás 21 (csak fol. 7b fakszimiléjével). - Magyar-zsidó okit. I. 463 (Kováts után). - (M.) 1382 [1415-1416]' A karthauzi rendnek [in Beaté MJarie provincia-ban levő valamennyi háza megvizsgálására külön kiküldött megbízottainak egyezséglevele. A Scepus-i ciszterci Szűz Mária-monostor szerzetesei mint felperesek panaszt emeltek a [menedékkövi] karthauziak ellen, hogy IX. Bonifác pápa uralkodása alatt a boldog emlékű László [knini püspöktől] nyert adományokkal tudta nélkül István perjel, Péter és János szerzetesek a monostor ebédlőjéből elvittek De tempore et de sanctis, Epistolis Pauli szóló, két vörös [kötésű] könyvet, valamint a monostor refektóriumából de lapide de ara [....]t. Az alperesek elismerve, hogy az elmondottak helytállók, non paucis sermonibus habitis Miklós perjel és Baltizar szerzetes a konvent nevében kötelezik magukat az elégtételadásra, hogy mindkét fél mentesüljön a kiadásoktól. Oklevéltöredék papíron, hátlapján a szepesi káptalan Zs. 1417. jún. 9-i utasítására adott válaszának csonka fogalmazványával. DL 43379. (Múz. törzsanyag, Fejérpataky-gyűjt.) - (M.) 1 Minthogy az oklevéltöredék hátlapján 1417. évi fogalmazvány van, e szöveg csak ez előtt, s László knini püspök halála (1412) után keletkezhetett. Miklós menedékkövi perjelre 1414-től van adatunk, így ez a két teljes év jön leginkább számításba, de 1414 sem zárható ki. 1383 (14 1 5-1417)' (20. die 8. diei nat. [...]). A somogyi konvent Garai Miklós nádorhoz, ítéletlevele értelmében kiküldötte és Zenthgergh-i Bálint mester, a királyi kúriából kirendelt nádori ember [a konvent küldöttének jelenlétében] felosztotta Dench és Tykws birtokokat a felperesek: Miklós fiai: László és János, valamint az alperesek: János fiai: Mihály és László, ugyané Mihály fiai: Lukács és Ambrus, Ferenc fia: János és Mihály fia: Gergely között, majd beiktatta a feleket és örököseiket a nekik járó részbe, figyelmen kívül hagyva az ellentmondásokat. Dench birtokot úgy osztotta ketté, quod prope curie(!) eorundem Ladizlai Ioh[annÍs ...] in tanta latitudine et longitudine propriam curiam Balthasar litterati, fratris carnalis dictorum actorum eidem Balthasar litterato, pro curia autem dictorum Iohannis et Gregorii terras arabiles in loco Karachon [...] possessionis Chakan diverticulis ad orientem et occidentem adiacentis prefatis actoribus; item terras arabiles inter curiam ipsorum Luce et Ambrosi(!) ac