Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

590. 1299. október 28. (in Sím. et Jude) A Kolusmonustra-i Szűz Mária-monostor konventje bizonyítja, hogy Péter erdélyi püspök jegyzője: Miklós magister Zonuk-i főesperes, az erdélyi Szt. Mihály-egyház kanonokja, a monostoruknál és templomuknál egybegyűlt népes sokaság előtt nyilatkozatot tett. Eszerint ura: Péter püspök a [III.] András király által az elmúlt május 8-ra (ad quinden. Georgii) a Duna mellé összehívott országgyűlésen sokat fáradozott Gergely magister választott esztergomi érsek és az ország összebékítésén, de az érsek magát tekinti a gyulafehérvári (Albensis) egyházmegye vezetőjének is, a Szentszék nuntiusának, Péter püspököt pedig egyházi tilalommal sújtotta. Jóllehet az országgyűlés és a király eleve érvényteleneknek nyilvánította Gergely magister esetleges egyházi tilalmait, Péter püspök e tilalom érvénytelenítéséért a Szentszékhez fellebbezett. Eredetije ismeretlen, kéziratos kivonata: Kemény: DiplSuppl I. 139. Az oklevél — Kemény József szerint — 1831-ben Hene Ferenc gyulafehérvári nagyprépost birtokában volt, de a káptalan levéltárában ma nem található. Hiteles szövegek (pl. 592. sz.) felhasználásával készült, feltehetőleg Kemény Józsefnek tulajdonítható hamisítvány. • Közlés: CD VII/4. 252—254. — TFimh 213—214. — MonEcclStrig II. 465—467. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 472—473 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 200. sz. 591. 1299. november 25. (in Katherine) Az erdélyi káptalan László erdélyi vajdához és Zonuk-i ispánhoz. 1299. szeptember 29-i parancsára (586. sz.) Mera-i Miklós vajdai és Mihály magister kanonok hiteleshelyi kiküldött november l-jén (in Omn. sanct.) Lázár apátot és monostorát beiktatta a Péter erdélyi püspöktől cserébe nyert Bagartelk birtokba, amelynek határjelei a következők: Prima enim meta incipit ex plaga occidentali in uno Byrch Kapus nominato, ubi convicinatur cum possessione eiusdem domini abbatis Egeres vocata, in quo quidem Kapus Byrch unam metam terream reperiendo, aliam novam metam penes eandem erexissent. Abhinc progreditur versus plagam meridionalem descendendo ad vallem magnam, ubi duo rivuli, scilicet Makobykepataka alio nomine Darochpatak et Jnaktelkpataka invicem cadunt, ubi eadem possessio Bogártelke commetanearetur cum possessionibus Jnaktelke nobilium de Wasarhel et Makó episcopali. De inde per cursum seu meatum eiusdem rivuli transeundo ad bonum spatium, ubi idem rivulus cadit ad fluvium Nádas. Ab inde per ipsum fluvium Nádas versus plagam meridionalem tendendo ad magnum spatium usque Makotew, ubi sub quodam monte magnó prope portum ipsius fluvii Nádas, qui scilicet scinderet ipsam possessionem abbatis et possessionem Makó antedictam, duas metas terreas, quarum una a parte occidentali dicte possessioni Bogártelke, alia vero a parte orientis possessioni Tyre vocate episcopali séparantes erexissent. De inde versus plagam orientalem progrediendo directe scandit ad ipsum montem magnum, sub quo dicte due mete essent erecte, in cuius summitate in uno Byrch duas metas terreas, quarum una ex plaga occidentali iamdicte possessioni Bogártelke ipsius abbatis et alia a plaga orientali prefate possessioni episcopali Tyre séparantes erexissent. Abhinc per eandem plagam descendendo de ipso monte, saliendo unam viam magnam euntem de ipsa possessione Bogártelke ad predictam possessionem Tyre, super unum rotundum montem Holum appellatum similiter duas metas, quarum una prefate possessioni Bogartelk, alia vero possessioni Tyre antedicte distingentes erexissent. Adhuc ulterius versus plagam septentrionalem procedendo, in uno Byrch silvoso duas metas terreas de novo cumulassent séparantes inter possessiones