Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Belefoglalva az erdélyi káptalan 1299. november 25-i jelentésébe (591. sz.), DL 28713. A XIV. század hatvanas-hetvenes éveiben készített hamisítvány. Kritikájára 1. Jakó: Kolozsmonostor 125—126. • Köz­lés: TFirnh 211—212. — ÁUO V. 217—218. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 470—471 (román fordítás­ban). 587. 1299. szeptember 30. (f. IV. p. Mich.) A váradi káptalan bizonyítja, hogy Zovan (Karazna vm) lakói és birtokosai a Thasnad-i főesperes: D. útján panaszt emeltek előtte amiatt, hogy a falujukban néhai Kusal-i Jakab adományából jó száz évvel korábban emelt kolostor szerzetesei kitiltották templomukból Gergely fráter váradi papot arra hivatkozva, hogy pápai kiváltságlevelük van arról, miszerint a faluban ők püspöki joghatósággal rendelkeznek és rajtuk kívül ott más pap nem szolgálhat. Minthogy e kiváltságról sem a helyiek, sem pedig D. főesperes semmit sem tud, ellentmondtak a szerzeteseknek, amíg János kalocsai érsek, királyi kancellár más főpapokkal együtt nem dönt az ügyben. Jelen volt István fehérvári főesperes. Eredetije ismeretlen, kézirata: Kemény: DipISuppl I. 141—142 (állítólag a Bánffy cs lt-ban található eredetiről Gyulafehérvári Dobó József gyűjteményében volt másolat nyomán). Képtelen tartalma, anakronisztikus fogal­mazása alapján és mert az eredetinek az említett helyen nyoma sincsen, az oklevél Kemény József hamisít­ványának tekintendő. Kritikája: LtKözl 59/1988. 201 (Mályusz Elemér). • Közlés: CD VII/4. 255—256. — Kurz: Magazin 1/1844. 181—182 (1300-ra keltezve, a kéziratban látható utólagos javításnak megfelelően, Joseph Kemény). — TFirnh 212 (1300-ra keltezve). — ÁUO V. 257—258 (1300-ra keltezve). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 471—472 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 204. sz. (1300. október 5-re kel­tezve). 588. [1299. október 19. előtt] [III.] András király a Warad-i káptalannak. Minthogy az erdélyi káptalan birtokaira vonatkozó oklevelek Szt. Mihály [gyula]fehérvári (AlbTr) székesegyházának az erdélyi szászok általi felégetésekor elpusztultak, báróival és más tanácsosaival egyetértésben elrendelte a káptalan összes birtokának határjárását. Küldje tehát ki tanúbizonyságát, kinek jelenlétében Gumbas/Gumbach-i Miklós és Forro-i Péter erdélyrészi nemesek állapítsák meg e birtokok határait. Tartalmilag belefoglalva, a váradi káptalan jelentésével együtt, III. András király 1299. október 19-i okleve­lébe (589. sz.), DL 30662 és 31060. • Közlés: HOkm VIII. 401—402. — Ub I. 529—530. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 455—456 (román fordításban). • Regeszta: RegArp 4272. sz. 589. 1299. október 19. (XIV. Kai. Novembris) [III.] András király megállapítja a [gyulafehérvári (AlbTr) káptalan valamennyi birtokának határát a váradi káptalan ama jelentése alapján amelyet ez korábbi parancsára (588. sz.) tett a Gumbas/Gumbach Miklós és Forro-i Péter által végzett határjárásokról. E nagy terjedelmű oklevél csak tartalmi átírások kivonataiban és clausulákban töredékesen maradt fenn. Több töredék I. Lajos király 1369. szeptember 24-i átírására hivatkozik. Feltételezhető tehát, hogy III. András pri­vilégiumát I. Lajos teljes terjedelmében átírta. Mindezekre 1. RegArp 4272. sz. A határjárások szövegét alább, az eredeti sorrend ismerete hiányában, birtokok szerint közöljük. Az alapul vett XV. századi másolat fel­tehetőleg a határjárások eredeti sorrendjét őrizte meg. A lényeges szövegváltozatokat dőlt vonallal (/) tüntetjük fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom