Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Eredeti, hártyán, hátlapján zárópecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277214). Keltezése azon alapszik, hogy Kán nembeli László valószínűleg 1295 nyarán nyerte el az erdélyi vajdaságot, Borsa Roland helyettesét: Lászlót ez az oklevél már volt alvajdaként említi, Mihály prépost pedig 1296-ban Erdélyből a zágrábi püspöki székbe távozott. • Regeszta: ErdKLt 615. sz. 540. 1295. Szt. Mihály erdélyi egyházának káptalana bizonyítja, hogy Mykud bán fia: Miklós magister a Bagach közelében, a Morus folyó mellett fekvő, apja és testvérei által az ő részébe adott Mokovtelukey nevű, Fehér vármegyei (in cttu Albensi) földjét az ottani Sumus nevű erdővel és a Hasag nevű földjén levő erdő felével együtt, 30 márka finom ezüstért eladta kanonoktársuknak: Kelemen magisternek és rokonainak. Egyben kötelezte magát, hogy a vevőt saját költségén megvédi e birtokban apjával, testvéreivel, rokonaival és idegen szomszédaival szemben. — Méltóságsor. Mihály magister prépost, Gergely éneklő-, Pál őrkanonok. Eredeti, hártyán, függőpecsétje leszakadt, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277211). • Közlés: TFirnh 192. — ÁUO V. 131—132. — Hurmuzaki 1/1. 527—528. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 408—409 (román fordításban). • Regeszta: ErdKLt 614. sz. 541. 1295. Péter erdélyi püspök az aldorfi (de inferiori Waldorf) egyházat büntetésből a Byzterce-i ispotálymesternek rendeli alá, mert az ottani hívek (plebesani) egymás után két papjukat és egy klerikusukat megölték. Felszólítja az ispotályos mestert, hogy a hívek szolgálatát a legnagyobb igyekezettel lássa el. Eredeti, hártyán, fúggőpecsétje leszakadt, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277210). • Közlés: Szeredai: Series 32. — LegEccl II. 503—504. — CD VI/1. 368—369. — TFirnh 191—192. — Ub I. 200. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 407—408 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 184. sz. — ErdKLt 36. sz. 542. [1296. április 3. előtt] [III.] András király — a felek egyezsége alapján — elrendeli, hogy László erdélyi vajda április 3-án (III. f. p. oct. Resurr. dom.) Torda-n a keresztesek Szt. Kereszt-egyházában 150 nemes eskütárssal együtt leteendő esküvel bizonyítsa azt az állítását, hogy Egurd/Egrud és Buzd az ő örökjogú, Bugach pedig adománybirtoka, amelyekhez az erdélyi káptalannak semmi jussa sincsen. Említés János szebeni prépost és Myle fráter, a tordai keresztesek praeceptora 1296. április 3-án kelt oklevelében (543. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277222). 543. [1296?] április 3. (Torda, III. f. p. Quasi modo) János szebeni (Scybiniensis) prépost és Myle, a Torda-i keresztesek házának praeceptora bizonyítják, hogy amikor április 3-án (III. f. p. oct. Resurr. domini) László erdélyi vajda Torda-n a keresztesek Szt. Kereszt tiszteletére emelt templománál, a király utasításának megfelelően, 150 nemes eskütárssal együtt le akarta tenni az esküt Szt. Mihály erdélyi egyházának káptalanával szemben arra vonatkozóan, hogy Egurd/Egrud és Buzd az ő örökös, Bugach pedig adományozott birtoka, amelyekhez a káptalannak semmiféle jussa sincsen, a felek őelőttük az alábbi egyezségre léptek: 1. László vajda a káptalan kártalanítására a vitatott területtel