Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

setétől. Ennek fejében viszont Miklós és Lukács, akiket pervesztesekként örökös hallga­tásra kötelez, egész atyafiságuk nevében is, azok között a határok között ismerték el Iuankateleke-t a káptalan birtokának, ahogyan azt Imre magister a Szt. Mihály-egyházra hagyta. — Oklevelét Benedek comes László alvajdának az ügyek intézése végett nála hagyott pecsétjével erősítette meg. Ái III. András király 1291. augusztus 4-i oklevelében (485. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277204). A szöveg értelmezéséhez 1. EM 18/1901. 283—284 (Wertner Mór). • Közlés: Katona VII. 1078 (töredékesen). — CD VI/1. 163—164. — TFirnh 169—170. — Ub I. 178—179. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 372 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 169. sz. — ErdKLt 31. sz. 480. 1291. május 31. (in Ascens. dom.) Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalana bizonyítja, hogy P[éter] erdélyi püspök — Arnold magister kanonok, Wrbou-i Dániel comes és Chel fia: Dániel comes kezessége mellett — 90 dénármárka ezüstben és 24 rőf Dorni-i szövetben megalkudott Syfrid Crakow-i, Jakab fehérvári (Albensis), Herbord Wrbow-i és Henc Kelnuk-i ácsmesterrel a Szt. Mihály-székesegyház fedélszé­kének elkészítésére olyan formában, amint az korábban volt. A munkálatok részletezése során szó van a boltozat közepéről kiinduló toronyról, Szűz Mária, Keresztelő Szt. János és Péter apostol oltáráról. A szükséges gerendákat és egyéb faanyagot az ácsok vágják le és faragják ki az erdőn, de a székesegyházhoz való szállításukról, szegekről, kötelekről a püspök tartozik gondoskodni. A fizetés részletekben történik a munka egy-egy szaka­szának elvégzése után. Ha az ácsok közül valamelyik megbetegedne vagy meghalna, kezese más megfelelő mestert köteles állítani helyére, hogy a munka megszakítás nélkül folyhasson. Eredeti, hártyán, hátlapján befüggesztett pecsét nyomával, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277203). • Köz­lés: Schematismus 1838. p. XCIII—XCV. — Schematismus 1848. p. LXXIX—LXXXI. — TFirnh 170—171. — Jahrbuch 158 (Friedrich Müller). — MSion 1/1863. 271 (kivonatos közlés, Zerich Tivadar). — Ub I. 179— 180. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 372—374, 509—511 (román fordításban is). — Entz 97—99, 182 (magyar fordításban is és hasonmással). — Jakó—Manolescu 1971. Album 5/a. sz. (hasonmással). — Jakó— Manolescu 1987. Album 5/A. sz. (hasonmással). • Regeszta: Tentamen 170. sz. (május 8-ra keltezve). — ErdKLt 33. sz. [?] 481. [1291. július 10. körül] [III.] András király megerősíti azokat a kiváltságokat, amelyeket István ifjabb király 1262—1263 körül kelt oklevelével (237. sz.) adott Wizakna mezőváros cíviseinek és hospeseinek. Említés Mátyás király 1467. október 19-i oklevelében. 1785. február 18-i ái: Kemény S.: ChartTrans, tom. XXIV. nr. 168. A keltezés azon alapszik, hogy a király ekkor erősítette meg több más erdélyi sóbánya-város kiváltságait (482. sz.). A keretoklevél gyanús volta ezt a szöveget is kétes hitelűvé teszi, legalábbis az eltűnt eredeti esetleges előkerüléséig. • Közlés: Ub VI. 300. 482. 1291. [július 23. előtt] [III.] András király a Thorda Akna-i királyi hospeseknek, minthogy a kiváltságaikat bizonyító okleveleiket a tatárok — amint ez köztudott — Mykwd bán várában felégették, ugyanazokat a kiváltságokat adja, amelyeket a Dees

Next

/
Oldalképek
Tartalom