Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

polgárainak, hogy adójuknak csak a harmadát (tertiam partem tributi) fizessék meg és kétharmad része alól mentesüljenek. Emiatt tehát őket senki ne zaklassa. Ái IV. László 1290. május 27-i oklevelében (458. sz.), Beszterce város lt: (DF 247222). Bár az oklevelet eddig 1286—1289-re keltezték, a fentebbi pontosítást az teszi lehetővé, hogy a király ebben az időben tartózkodott az ország tiszántúli és erdélyi részében. • Közlés: TFimh 138. — ÁUO IX. 518. — Hurmuzaki 1/1. 462. — Ub I. 149—150 (a keltezés megindokolásával). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 279 (román fordításban). • Regeszta: ArchZtsch 18/1887. 77 (Franz Zimmermann). — Berger: Regesten 6. sz. — RegArp 3582. sz. 447. 1289. [augusztus 6. körül] [IV.] László király, apja: [V.] István király bemutatott pátense alapján (291. sz.), megerősíti a [gyulajfehérvári (AlbTr) Szt. Mihály-székesegyház kanonokjainak azt a kiváltságát, hogy népeik mentesek a vajdai beszállásolás (descensus) alól, és felettük sem az erdélyi vajda, sem pedig officiálisai nem bíráskodhatnak, hanem ügyeikben maguk a kanonokok, illetve általuk állított bíráik illetékesek ítélkezni. — Az oklevél Gergely Chanad-i püspök, alkancellár keze által kelt. Ái III. András király 1291. február 22-i oklevelében (472. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277198). • Közlés: Katona VII. 995—996. — Szeredai: Notitia 14—15. — CD V/3. 451. — TFimh 153—154. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 306 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 158. sz. — ErdKLt 26. sz. — RegArp 3542. sz. 448. 1289. [augusztus 6. után] [IV.] László király, jámborságból (causa devotionis) felkeresvén a gyulafehérvári (AlbTr) Szt. Mihály-székesegyházat, a kanonokoknak az erdélyrészi magyar nemesek, szászok és székelyek bizonyságával támogatott kérésére megerősíti a székesegyház ama kiváltságát, hogy a Maroson (per Morisium) hajón szállított só után Alvincen (in Wynch inferiori) szedett vámból a királynak járó rész kétharmada a székesegyházat, egyharmada pedig az erdélyi vajdát illeti, noha [II.] András király erről szóló oklevele (177. sz.) elégett, amikor Alard fia: Geaninus felgyújtotta a templomot. E vám nagy hajó után fél márka, közepes vagy kis hajó esetében egy fertő. Ennek megfelelően parancsolja a mindenkori erdélyi vajdáknak, hogy a kanonokokat ne akadályozzák a kétharmad rész beszedésében. A kanonokok és házuk népe mentesítettek az alvinci hídvám fizetése alól, minthogy birtokaik a Maros mindkét partján fekszenek. — Az oklevél Gergely Chanad-i püspök, [alkancellár keze által kelt.] — Hátlapján XIV. századi írással: Super duabus partibus tributi de Vync inferiori. Eredeti, hártyán, rongált állapotban, függőpecsétje elveszett, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277197). — Ái I. Károly király 1323. október 9-i oklevelében, ugyanott (DF 277254). • Közlés: Szeredai: Notitia 15—16. — Árpádia 3/1838.28 (töredékesen, Kemény József), — TFimh 152—153. — Ub. I. 161. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 309—310 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 159. sz. — ErdKLt 27. sz. — Entz 181. — RegArp 3547. sz. 449. 1289. [augusztus 6. után] [IV.] László király, apja: [V.] István király privilégiuma alapján (260. sz.) újból a Karako-i királyi hospeseknek adományozza a gyulafehérvári (AlbTr) várhoz tartozó Gywmurd nevű földet, és megerősíti őket apjától nyert szabadságaikban. — Az oklevél Gergely Chanad-i püspök, kancellár keze által kelt.