Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

megyében, a Szamos folyó mellett fekvő Szentmiklós nevű földjüket (terram videlicet Sanctum Nicolaum nuncupatam), melynek szomszédjai egyrészről Mikula comes fiai, másfelől pedig Apahida (Pons Abbatis) 50 márkáért eladták Magnus fia: Jánosnak és örököseinek. Eredetije ismeretlen, kézirata: Kemény: DiplSuppl I. p. 91. Hártyára írt és rányomott pecséttel megerősített eredetijét állítólag Mikola László íratta át 1716-ban a kolozsmonostori konventben és ebből közölte Kemény József. — XVIII. századi egyszerű másolata: Kemény S.: ChartTrans tom. XXXI, nr. 124. Kritikája: Karácsonyi: Jegyzék 28—29. — LvtKözl 59/1988. 200 (Mályusz Elemér). XVIII. századi másolata cáfolja azt a korábbi feltevést, hogy Kemény József hamisította volna, de hitelessége ennek ellenére kétesnek látszik. • Közlés: CD VII/4. 181. — TFirnh 119—120. • Regeszta: Tentamen 135. sz. 386. [1280—1282 körül] [IV.] László király megerősíti [V] István királynak az Oronos-i sóvámmal kapcsolatos privilégiumát (299. sz.), minthogy Gwtkeled nemzetségbeli Pál comes fia: Lothard bán a Jouchyn bánnal együttesen Ausztria, majd Ottokár cseh király ellen folytatott harcokban megsebesült, [IV.] Lászlónak a kunokkal vívott csatájában bal lábán nyíl lövést kapott, Domokos nevű testvére pedig elesett. Említés III. András király 1292. június 22-i oklevelében (507. sz.), DL 40208. A keltezés azon a feltevésen alapszik, hogy a király és a kunok fentebb említett csatája az 1280 (mások szerint 1282) tavaszán lezajlott hódtavi ütközettel azonosítható. • Közlés: ÁUO V. 67. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 391 (román fordításban). — Ub Burgenland II. 268. • Regeszta: Kukuljevic: Regesta: 1497. sz. — RegArp 2278. sz. 387. 1281. szeptember 16. (Bude, in crast. oct. Nat. Marié) Olivér alországbíró bizonyítja, hogy File bán fia: István comes — korábbi határjárólevelének előírása szerint — szeptember 15-én (in oct. Nat. Marié) a király, királyné és az ország bárói jelenlétében gyalogos párviadalra kiállította bajvívóját P[éter] erdélyi püspök emberével szemben ama állítása bizonyítása végett, hogy a püspök Tusnad-i népei, de elsősorban Chotow Mihály és Fuldur az ő Gyovd/Gyow/Gyowd nevű örökös faluját elpusztították, földjéből két és fél ekealjnyit Tusnad-hoz foglaltak, 30 mansio-ra való jobbágyát, házaikkal együtt, oda költöztették át és mindezzel 50 márka kárt okoztak neki. Miután azonban a párviadalt a király engedélyével félbeszakították, a felek úgy egyeztek ki, hogy István comes a vitás területet örökre átengedi Szt. Mihály erdélyi egyházának. — A püspök ügyvédjei: Kunpolth fia: Henrik, Lőrinc fia: Antal, Olivér fia: Tamás. Belefoglalva a váradi káptalan 1282. február 22-i oklevelébe (390. sz.), DL 30582. • Közlés: CD V/3. 142— 143 és VII/4. 183—184. — TFirnh 125—126. — KárOkl I. 11—12. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 234—235 (román fordításban). D Regeszta: Tentamen 138. sz. (1282-re keltezve). 388. [1281. szeptember 16.] Olivér alországbíró a Warad-i káptalanhoz. Küldje ki tanúbizonyságát, akinek jelenlétében Beuna fia: Jurk királyi ember Szt. Mihály arkangyal erdélyi egyházát bevezesse annak a két és fél ekealja földnek a birtokába, amelyet P[éter] erdélyi püspök bajvívás útján szerzett meg File bán fia: István comestől. Belefoglalva a váradi káptalan 1282. februáT 22-i oklevelébe (390. sz.), DL 30582. • Közlés: CD V/3. 141— 142 és VII/4. 185. — TFirnh 125. — KárOkl I. 13. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 237 (román fordításban).