Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

talannak adományozza az általa apja: [V.] István király lelki üdvéért már e pusztítás előtt is neki átengedett Torda-i sóaknát, kivéve azt a vajdák, officiálisaik és mindenféle királyi tisztségviselő illetékessége alól, és biztosítva, hogy ott a sót bármikor, télen és nyáron egyaránt vágathassa, szárazon meg vízen szabadon szállíttathassa (315. sz.) végül a teljesen elpusztult káptalani birtokok újranépesítésének érdekében az ottlakók mindennemű királyi collecta-ját örök időkre a káptalannak engedi át. — Az oklevél Tamás magister fehérvári választott [prépost], alkancellár keze által kelt. Ái III. András király 1291. február 22-i oklevelében (473. sz.), az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277199). Ennek I. Károly király 1310. május 5-én (DF 277236) és a kolozsmonostori konvent XV. századi, megcsonkult oklevelébe (DF 277183) foglalt ái ugyanitt találhatók. • Közlés: Szeredai: Notitia 9—10 (töredékesen). — TFimh 113—114. — Ub I. 133—134. — Temesváry 60 (töredékesen). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 189—190 (román fordításban). — Entz 180 (töredékesen). • Regeszta: Tentamen 129. sz. — ErdKLt 10. sz. —• RegArp 2857. sz. 358. [1278.] június 1. (Romé, apud S. Petrum, Kai. Iunii) [III.] Miklós pápa közli Miklós erdélyi prépost ügyvédjeivel: Karacin pappal és Miklós klerikussal, hogy miután a választásról nagy késéssel beterjesztett jegyzőkönyv nem látszik hitelesnek, a prépost esztergomi érsekké választását érvénytelenítette, minthogy körülbelül hat év óta sokszori idézésre sem jelent meg személyesen a kúriában, hanem Benedek magister Bekes-i főesperes és nevezett Karacin útján arra hivatkozott, hogy a zavaros közállapotok és a cseh királlyal folyó egyezkedés miatt nem hagyhatja el az országot. Egyidejűleg érvényteleníti a káptalan által Miklós préposttal szemben utólag megválasztott Vesprim-i püspök érseki postulatio-ját is. A veszprémi püspök ügyvédjének: Pál magister veszprémi prépostnak az előadása szerint, Miklós erdélyi prépostot a kanonokok fenyegetés hatása alatt választották meg érseknek, mert a választásra egybegyűlteket egy egész napon át étlen-szomjan a székesegyházba zárva tartotta. Egyébként is harácsoló, gyújtogatással és gyilkossággal, műveletlenséggel vádolható, és már akkor beavatkozott az érsekválasztásba, amikor néhai B[enedek] alkancellárt választották érseknek, beavatkozott az egyházigazgatásba, erővel elvette a káptalan pecsétnyomóját, megkárosította a káptalant, erőszakoskodott a kanonokokkal (Obiecit videlicet, quod per impressionem, minas et terrores tam per ipsum prepositum, qui per unam diem canónicos eiusdem ecclesie congregatos, in ipsa ecclesia Strigoniensi ad tractandum de electione pastoris clausos, fecit inibi detinere, cibum eis sumeré non permittens, quam per carissimam in Christo fíliam nostram Elisabeth reginam Ungarie illustrem, eodem procurante prepósito, canonicis ipsis illatos ad electionem ipsam iidem canonici processerunt. Quodque idem prepositus raptor existit et incendiarius ecclesiarum, aliorum locorum et villarum plurimum manifestus et crimine homicidii perpetrati ab ipso in clericos et alios irretitus, intollerabilem patitur in literatura defectum. Et quod olim dum inter eum et quondam B[enedictum] vicecancellarium carissimi in Christo fílii nostri [Ladislai] regis Ungarie illustris, qui canonice ad ipsius ecclesie régimen, ut dicitur, erat electus, super electione huiusmodi questio verteretur, canónicos ipsius ecclesie sibi tamquam eorum prelato, prout nec tenentur, obedire nolentes eiciendo a dicta ecclesia et eorum domibus per potentiam laicalem ac bonis suis propriis et communibus spoliando. Sigillum quoque commune ipsius capituli accipiens violenter, ipso ac multis aliis bonis abutitur ad capitulum pertinentibus supradictum, nonullas res