Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
Torda-i sóakna adományozásáról és a káptalani népek királyi collecta-jának elengedéséről 1276. szeptember 14. előtt kiadott privilégiumát (345. sz.), és utasítja officiálisait, hogy a káptalan tisztjeit és embereit ne zaklassák és ne terheljék az abban foglalt kiváltságokon felüli követelésekkel. Eredeti, hártyán, az oklevél hártyájából hasított szalagon függő pecsétje elveszett, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277182). • Közlés: CD VII/4. 167—169. — TFirnh 110. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 183—184 (román fordításban). • Regeszta: ErdKLt 607. sz. — Ub I. 129—130. [T] 347. 1276. október 1. (XVIII. d. f. II. inter oct. Nat. Marié) A [gyula]fehérvári (AlbTr) egyház káptalana bizonyítja, hogy Gywla-i Pál magister, vajdai protonotarius, és Pál [gyula]fehérvári főesperes káplánja: László pap szeptember 14-én (f. II. inter oct. Nat. Marié) Miklós erdélyi vajda ítéletlevele és felkérése alapján, a szomszédok: Senfalwa-i Tathar Péter, Gerend-i István és Jara-i László jelenlétében, Mikwd bán [fia?:] István Zentmyklos, az Orod-i káptalan Eghazfalwa nevű birtoka, továbbá Thorda, Koppan, Zynd, Zentmihalfalwa és Kereztes birtok határát a következőképpen járta meg: Item meta predictarum possessionum Eghazfalwa et Zentmiklos incepta est in quodam rivulo Peselwpathak vocato prope capellam et ab illo rivulo sursum ascendendo superius in planitie térre versus plagam occidentalem tendendo erecte sunt due mete... ab antiquis secundum donationem felicis recordationis Bele regis (236. sz.), et ab illis metis per unam vallem latus montis Sixadonie [!] directe sursum ascendendo superius in fine vallis erecta est una meta terrea, et ab illa meta procedendo ad quadrangulares castri Sixadonie a parte orientali, a parte vero occidentali directe superius versus plagam occidentalem ascendendo in medio planitie térre erecta est una meta terrea, in qua fossa est etiam unum vitrum cum vino pro signo metali. Et ab illa meta iterum versus plagam occidentalem superius ascendendo in monte a parte Zynd prope viam erecta est una meta terrea. Et ab illa meta inclinando versus plagam meridionalem descendendo ad fluvium Zyndpathaka nuncupatum et ipsum saliendo superius in fines Hehymezw directe ad partes meridionales procedendo post unam alteram erecte sunt tres mete terree. Et ab illis metis descendendo ad fluvium Porde et ipsum saliendo superius in monte erecta est una meta terrea et ab illa meta per modicum procedendo ad Erlyk a parte Zentmihalfalwa directe descendendo ad médium fluvii Aranyas, et in medio fluvii Aranyas descendendo versus plagam orientalem ad castrum Aranyaswar nuncupatum. Et a castro directe per fluvium Aranyas saliendo versus plagam meridionalem ad fines nemorum in quoddam meatus [!] aque per médium procedendo ad fluvium de Zentmihalfalwa descendendo eurrentem [?], ubi illa aqua bipartitur et per médium fluvii descendendo versus plagam orientalem prout aqua circumeundo [?] cadit in fluvium Aranyas et sic mete inter predictas possessiones determinantur. Egyszerű másolat a XVI. század második feléből, papíron, DL 36503. Valószínűleg a XVI. század első felében, III. Béla király 1177. évi oklevelének felhasználásával készült hamisítvány. Szövegezésének anakronizmusaira már Karácsonyi János felfigyelt (Jegyzék 10—11). A vezetékneveknek a későbbi időkben szokásos használatán kívül gyanússá teszi a XV. század közepén állandósult vajdai protonotáriusság említése, valamint az, hogy sem Mikud bán családjában, sem pedig a Gerendiek között ebben az időben, jelenlegi ismereteink szerint, nem akadt István nevű személy (Karácsonyi: Nemzetségek II. 339, III. 126). Megjegyzendő az is, hogy Pók nemzetségbeli Móric fia: Miklós erdélyi vajdaságáról csak egy évvel későbbről, 1277. november 10.
