Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

tárnokmester, Tamás szlavón bán, László erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, István étekfogómester, Bors-i ispán, Roland királynéi tárnokmester, Moys Simig-i ispán, Bagyn Zala-i ispán, Herland vasvári (Castriferrei) ispán, Mihály nyitrai ispán. Ái Teodornak, a gyulafehérvári domonkos kolostor perjeljének 1313. január 4-i, valamint I. Károly király 1313. július 20-i és a váradi káptalan 1429. április 20-i oklevelében, mindhárom az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277239, 277269). Az utóbbi ái DL 36928 jelzet alatt is megtalálható). • Közlés: Szeredai: Series 18— 20. — CD V/2. 254—256. — TFirnh 105—106. — KvOkl I. 22—23. — Hurmuzaki L/l. 404—405. — Ub I. 127—128. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 174—175 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 118. sz. — ErdKLt 6. és 699. sz. — RegArp 2665. sz. 340. 1275. [IV.] László király megparancsolja az erdélyrészi sókamarásoknak, hogy a Kechkes várában az új templom mellé hét személyre méretezett kolostort építeni szándékozó domonkos szerzetesek részére minden évben április 24-ig (ad Georgii) 800 kősót utaljanak ki Thorda-ról és szállíttassák is le azokat Gyulafehérvárig (Albam usque). — Az oklevél Benedek magister választott esztergomi érsek, budai prépost, alkancellár keze által kelt. Eredetije ismeretlen, kézirata: Kemény: DiplTr I. 53—54 (a kolozsmonostori konvent lt-ban volt állítólagos eredetiről, ahol azonban azt Georg Dániel Teutsch 1854-ben már nem találta meg). Hamisítvány a XIX. század első feléből. Kritikája: Karácsonyi: Jegyzék 26—27. — LtKözl 59/1988. 200 (Mályusz Elemér). • Közlés: NemzTárs 1830. 370 (Kemény József). — CD VII/4. 161—162. — TFirnh 106. • Regeszta: Tentamen 119. sz. — Ub I. 129. — RegArp 2645. sz. 341. 1276. május 8. (Albe, in oct. Phil. et Jac.) Péter erdélyi püspök bizonyítja, hogy káptalana az ő kérésére azzal a feltétellel engedett át neki Fylesd nevű erdejében egy hegyet várépítés céljára (ad faciendam munitionem), hogy ott saját költségén építkezhessek, az erősséget bírhassa élete végéig, illetve amíg az erdélyi püspökség élén áll, de azután a hegy az ottan emelt építményekkel együtt a káptalanra, mint a terület tulajdonosára szálljon vissza és a későbbi püspökök se formálhassanak jogot hozzá. Ái a váradi káptalan 1358. augusztus 8-i oklevelében, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277348). • Közlés: Szeredai: Series 20—21 (1269-re keltezve). — Katona VII. 699—700. — CD V/2. 370—371. — TFirnh 107. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 180 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 123. sz. — ErdKLt. 7. sz. 342. [1276. május 8. után] [IV.] László király a [gyula]fehérvári (AlbTr) káptalannak megengedi, hogy Fylesd és Enud nevű, a püspöki földektől elkülönített birtokai határára 60 román háznépet (mansiones) telepíthessen és ezek mentesüljenek mindenféle királyi adótól, ötvenedtől, tizedtől. Említés III. András király 1293. november 7-i oklevelében (519. sz.), DL 31059. A keltezés azon alapszik, hogy a terület benépesítése a fülesdi (szentmihálykövi) várépítés kapcsán vált szükségessé. Vö. 341. sz. • Közlés: TFirnh 185—186. — ÁUO V. 82. — Hurmuzaki l/l. 522—523. — Ub I. 195. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 400-401 (román fordításban). • Regeszta: ErdKLt 613. sz. — DocVal 38-^0. — TSzle 7/1964. 22 (Györffy György).