Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Demegteluke, Gvyudteluke, Oslteluke, Syneteluke nevű faluk földjeivel és telkeivel, valamint a Szt. Tamás apostol tiszteletére emelt ottani templommal együtt Ders főesperesnek, Miklós magisternek és testvéreiknek adományozza apjának és neki tett hű szolgálataik jutalmául. Az iktatást — a gyulafehérvári (AlbTr) káptalan oklevelének bizonysága szerint (329. sz.) — Gyoug-i András comes végezte el a szomszédos várjobbágyok és mások jelenlétében. Eredeti, hártyán, hátlapján pecsét töredékeivel, DL 29096. • Közlés: TFirnh 104. — ÁUO IV. 35—36. — Ub I. 126. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 171 (román fordításban). • Regeszta: RegArp 2539. sz. 331. 1274. augusztus 27. (Zolum, in oct. s. regis) [IV.] László király bizonyítja, hogy Sándor szebeni (de Scybinyo) és Doboka-i ispán visszaadta Eche fiának: Miklósnak a tőle régebben vásárolt Pertaltelyky nevű földet, mely Miklósnak és testvéreinek örökölt birtoka volt, cserében Miklósnak Boyk nevű vásárolt és Moluncha nevű adományul nyert földjéért. A felek a földekre vonatkozó okleveleket is átadták egymásnak. A cserét Eche fiai: Mykou és Eche szintén jóváhagyták. Ái I. Lajos király 1364. június 3-i oklevelében, DL 41578. • Közlés: ÁUO IV. 36—37. — Ub I. 126—127. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 172 (román fordításban). • Regeszta: RegArp 2543. sz. 332. [1274?] november 1. (in Omn. sanct) M[áté] erdélyi vajda és Zonuk-i ispán, P[éter] erdélyi püspök, Sándor Zeben-i ispán és Mykud bán Doboka-i ispán bizonyítja, hogy Ponith fia: Ábrahám előttük kifizette azt a húsz márkát, amellyel ítéletük szerint Dénes fia: Dénesnek tartozott Feyr nevű faluja elpusztításáért. Az eddig kiadatlan oklevél szövege: Nos M. wayuoda Transsilvanus et comes de Zonuk, P. episcopus Transsilvanus, Alexander comes Zebeniensis et Mykud banus comes de Doboka damus pro memória, quod Ábrahám filius Ponith viginti marcas, quas per nostram sententiam Dionysio filio Dionysii in octavis Omnium sanctorum pro destructione ville sue Feyr vocate coram nobis solvere tenebatur, ipso die adveniente, dictus Ábrahám ipsas viginti marcas dicto Dionysio plenarie persolvit. Dátum in festő Omnium sanctorum. Hártya eredetijéről Cornides Dániel által 1771. április 28-án készített másolata: Cornides: Diplomatarium II. 147. Keltezését megnehezítik a korszak politikai életét jellemző gyakori személyi változások. A fenti datálás azzal indokolható, hogy Máté vajda és Sándor szebeni ispán együttesen csak 1274 és 1275 folyamán fordul elő (Ub I. 124, 126, 127). Ezzel szemben viszont felhozható, hogy Sándor 1274 nyarától fogva a szebeni mellett a dobokai ispánság élén is állott (Ub I. 126, 127), holott a fenti szöveg Mykud bánt nevezi dobokai ispánnak. Feltételezhető azonban, hogy Mykud azután is élt ezzel a címmel, hogy a megye ispánságát 1269ben ténylegesen visszabocsátotta a király kezébe (275. sz.). 333. 1274. Szent Mihály arkangyal erdélyi egyházának káptalanja bizonyítja, hogy Lewe/Lew [fehérvári várjobbágy] Hari nevű földjét, melyet Astragh nevű örökjogú földjéért cserébe kapott Jakabtól, Györgytől, Lestáktól és Benedektől, átengedte vejének: Máténak azért a Gyogh-i örökjogú földért, amelyet veje előzőleg Lew ellenfeleinek