Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

demolitam, a predicto capitulo ecclesie Albensis Transsilvane loquentem, sub sigillo penderíti antiquo et ex una sua parte per longitudinem fracto, anno domini millesimo ducentesiomo sexagesimo nono emanatam mutatott be a fel-peres, melyet a vajdai közgyűlés érvénytelennek minősített. • Közlés: DIR C, veacul XIV, vol. IV. 215, 632—633 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: ErdKLt 126. sz. 281. [1269 körül] [IV.] Béla király a Maros melletti Coppan falut és a vele szomszédos Iuankateleke nevű földet, mint magvaszakadt ember jószágát, a [KökényesRadnót nemzetségbeli] Imre magisternek és Mykud bánnak adományozza. Említés Imre magister 1285. évi oklevelében (418. sz.), az erdélyi káptalan mit (DF 277478). Keltezésének alapja, hogy Imre magister és Mikud bán ezekben az években sorozatosan részesültek erdélyi birtokadományokban. • Közlés: Szeredai: Notitia 12. — Katona VII. 923—924. — CD V/3. 310. — TFimh 137. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 271 (román fordításban). • Regeszta: ErdKLt 15. sz. 282. 1270. [január—március] István ifjabb király, erdélyi herceg és a kunok ura Fyzer várát, a hozzá tartozó 11 faluval együtt, Endre fiainak: Demeter és Mihály comeseknek adományozza, amiért hűséggel szolgálták a Feketeholm vára körüli harcok idején és az apjával folytatott belháborúban Erney bánnal és Henrik nádorral való küzdelmekben (comes Michael duo castra eorundem nostro nomine, Castrum Fyzer et Castrum Temethyn nuncupatum ex precepto nostro contra omnem potentiam patris nostri et infidelium regni nostri conservavit, dona seu promissiones parentum nostrorum penitus noluit exaudire, sed fidelitate nobis permansit adoptata. Et demum cum de castro Feketeholm comitem Demetrium in legatione nostra speciali ad parentes nostros causa impetrande misericordie misissemus, eundem Laurentius filius Kemyn, qui nostrum Castrum obsidebat et vitám nostram extinguere cupiebat, captivavit, ubi pro fidelitate nobis impendenda graviter fűit tormentatus ab eodem. Tandem inspirata celesti gratia cum manu bellica de ipso castro descendissemus et cum iniquo Laurentio ac proditore nostro bellum commisissemus, dictus comes Demetrius laudabiliter dimicavit. Ceterum in bello Erney bani et in bello in Ilsasceg commisso, ubi Henricus tunc tempore palatínus, qui congregatis infidelibus regni et aliis suis secacibus elevato vexillo nos capere et interfieere conabatur, coram oculis nostre maiestatis more leonis esurientis iidem Demetrius et Michael comites hostium cuneos penetrarunt, victoriam gloriosam optinendo, captosque et captivos nobis presentarunt, vulnera letalia in se excipiendo in suis sanguinibus iacuerunt). — Az oklevél Péter magister alkancellár keze által kelt. Ái V. István király 1272. február 27-i oklevelében, DL 705 (vö. RegArp 2165. sz.). Közelebbi keltezése azon alapszik, hogy Péter alkancellár ekkor még nem választott erdélyi püspök. • Közlés: ÁUO VIII. 255—259. — Hurmuzaki 1/1. 344—345. — Ub I. 106—107. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 121—123 (a megelőző kettővel együtt töredékesen, ez pedig román fordításban). • Regeszta: RegArp 1908. sz. 283. 1270. [január—március] István ifjabb király, erdélyi herceg, a kunok ura a Crazna-i vár Huruath nevű, jelenleg lakatlan földjét, kivéve azt a vár joghatósága alól, szolgálataik jutalmául híveinek:... adományozza örökjogon és a Mezes-i apát oklevele alapján leírja annak határait a következőképpen: Cuius quidem térre prima meta, sicut in litteris abbatis de Mezes, quem ad reambulandam dictam terram transmiseramus, plenius