Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)
OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)
a birtokát. — Az oklevél Smaragd magister fehérvári prépost és alkancellár keze által kelt. Eredeti, hártyán, díszes kezdőbetűvel, függőpecsétje elveszett, ENMLt Törzsgyűjtemény (DF 253630). Györffy (TörtFöldr I. 839 és II. 186) XIV. századi hamisítványnak véli. • Közlés: ÁUO VII. 429—431 (sok hibás névolvasattal). — Juhász 340—342 (hasonmással). — DIR C, veacul XIII, vol. II. 21—23, 494-^196 (román fordításban is, az első közlés hibáival). — Blazovich 41—43 (magyar fordításban). — Blazovich— Géczi 135—139 • Regeszta: EMOkl 5. sz. — MHHDipl XXXIII. 4. — RegArp 1126. sz. 223. 1256. A [gyula]fehérvári (AlbTr) káptalan bizonyítja, hogy Dawt és testvére: Lőrinc, valamint rokonuk (cognatus): Olop fia: Bob a Moys nevű (Thorda vm) föld szomszédságában fekvő Almás nevű örökjogú birtokbeii teljes részüket — Mylast fia: László és más szomszédok beleegyezésével — négy márka színaranyért eladták Ledegwer fía: Onht-nak és fiainak: Simonnak, Andrásnak, Mihálynak. Ái az erdélyi káptalan 1300. július 1. körül kelt oklevelében (596. sz.), DL 30098. • Közlés: TFirnh 71—72. — ÁUO II. 278—279. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 15 (román fordításban). 224. [1257.] február 2. (Laterani, IV. Non. Februarii) [IV.] Sándor pápa felhatalmazza a domonkos provinciák és rendházak priorjait, hogy alárendeltjeiknek az irregularitas kevésbé súlyos eseteiben — az érsekek és a püspökök módjára — megadhassák a feloldozást. Eredeti, rongált hártyán, függőpecsétje kiszakadt, az erdélyi káptalan mlt-ban (DF 277176). • Regeszta: ErdKLt2. sz. (1258. február 10-re keltezve). 225. [1257.] április 22. (Laterani, X. Kai. Maii) [IV.] Sándor pápa [Gál] erdélyi (Ultrasilvano) püspöknek. Hogy a kanonokok megélhetési gondjaik következtében a székesegyházban ne-hanyagolják el az istentiszteletet, kérésére engedélyezi, hogy a püspökséghez vagy a káptalanhoz közvetlenül tartozó két egyház vagy kápolna jövedelmét — a káptalan egyetértésével — a kanonoki javadalmakhoz csatolja és kizárólag a székesegyházi szolgálatok céljaira fordíthassa. Vatikáni lt, RegVat, vol. 25, fol. 65r. • Közlés: TFimh 71 (tévesen 1256-ra keltezve). — Theiner: MonHung I. 235. — ÁUO II. 285. — DIR C, veacul XIII, vol. II. 14 (román fordításban, 1255-re keltezve és Smaragdus püspöknek címezetten). • Regeszta: Potthast 16826. sz. 226. 1257. István királyfi (rex primogenitus) és erdélyi herceg (dux) Corrardus fia: Gyaninus és atyjafia: Johann fia: Dániel részére megerősítve átírja Imre király 1204. évi (30. sz.), [II.] András király 1206. évi (33. sz.) és Béla királyfi 1231. évi (163. sz.), általuk bemutatott oklevelét. — Az oklevél Fülöp magister Dymis-i prépost, kancellár keze által kelt. Eredeti, hártyán, függőpecsét töredékével, DL 42. Schiopul (Andreanum 90—98) az oklevelet kétes hitelességűnek minősíti. • Közlés: Wenzel: Adalék 17—18. — ÁUO XI. 440-441. — Ub I. 81—82. — Schiopul:
