Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

de azután csak a fele illeti őket. A várak építésének és [Magyarország határvédelmének költségeit közösen fedezik. Kunországban a várak építéséhez és az esetleges támadók ellen a király személyesen nyújt segítséget, ha ezt az ispotályosok kérik. Egy másik oklevéllel 500 ekealja földet is ad nekik Feketig-ben vagy máshol az erdőkön túl, ahol a Kunországba és Zeurin-be vezető útvonal (ad introitum térre Cumanie vel Zeurini) szem­pontjából ezt alkalmasnak ítélik. Tengeren való közlekedésük megkönnyítése végett nekik adja a tengermelléki Scardona várost és Peczath prédiumot azokkal a tartozékokkal együtt, amelyekkel ezeket testvére: néhai Kálmán király birtokolta. Továbbá átengedi az ispotályosoknak a Duna mellett, Zenilen közelében fekvő Woyla nevű földet, melyet Crassou vára tartományából vett ki, azokkal a tartozékokkal együtt, amelyekkel Ugolin testvére: Miklós birtokolta. Viszonzásként a praeceptor hűségre kötelezte magukat, továbbá arra, hogy a pogányok, a bolgárok és a szakadárok támadása ellen száz páncélos lovassal, keresztény támadók ellen Poson-ban, Musun-ban, Suprun-ban, Vasváron (Ca­strum ferreum) és Újváron (Castrum nóvum) vagy másutt állomásozó ötven, a tatárok ellen hatvan fegyveressel segítik a határvédelmet. E csapatok szükségleteiről, szolgálatuk ideje alatt — a király gondoskodik. A praeceptor vállalta továbbá, hogy az átadott terü­leteken kívül, az ország más részeiben is telepít, éspedig nem belföldi parasztokat, szászokat és németeket, hacsak nem királyi engedéllyel. Ha a praeceptor vagy utódai az ígéretekből valamit nem teljesítenének, és a tengerentúli nagymester (magnusque magi­ster transmarinus) háromszori figyelmeztetés után sem orvosolná egy éven belül a dolgot, a király ítélhet benne kedve szerint és megvonhatja jövedelmüket az ügy súlyosságának arányában. E megállapodást pontonként felolvasták a bárók előtt és aranybullával erősí­tették meg. Elrendelték, hogy Rembaldus praeceptort és az ispotályosokat a fenti birto­kokba Achiles magister fehérvári prépost, királyi alkancellár iktassa be. — Az oklevél Benedek kalocsai érsek, király kancellár keze által kelt. — Méltóságsor. István eszter­gomi érsek; Bertalan pécsi, István Zagrab-i, Basilius Cenad-i, Pousa boszniai, Artolph győri, Zaland Vesprim-i, Wicentius Warad-i, Heymon Wac-i, Gál erdélyi és Lampert egri püspök; Rectislaus galíciai herceg és szlavón bán, István comes nádor, Lőrinc erdélyi vajda, Dénes tárnokmester és Poson-i ispán, Roland országbíró, Móric étekfogómester és Nytra-i ispán, Chak lovászmester és Suprun-i ispán, Sagin pohárnokmester és Bana-i ispán, Pál Zounuk-i, Benedek Musun-i, Miklós Zala-i, másik Miklós vasvári (de Ferreo castro), Henrik Symig-i, Seweritus Fejér megyei ispán. Ái IV. Ince pápa 1250. július 19-i oklevelében (213. sz.), Vatikáni lt, RegVat, vol. 22, fol. 75r—76v. • Köz­lés: Pray: Dissertationes 134—137. — LegEccl II. 366—370. — Katona VI. 44-48. — Schlözer 334—340. — CD IV/1. 447—454. — Theiner: MonHung I. 208—211. — Archivu 2/1868. 332—338 (román fordításban is, Timoteu Cipariu). — Hurmuzaki f/t. 249—253. — Ub I. 73—76. — DIR C, veacul XI—XII, vol. I. 329— 333, 418^426 (román fordításban is, hasonmással). • Regeszta: TFirnh XXXVIII. — MSion 1/1863. 294 (Knauz Nándor). — Pesty: Szörényi bánság III. 4. — Gyárfás II. 404—405 (1243-ra keltezve). — RegArp 853. sz. — DocVal 20—22 (hibásan július 2-re keltezve). — TSzle 7/1964. 4—5 (Györffy György). 206. 1248. február 24. (Gurgeu, VII. Kai. Mártii) [IV.] Béla király Lambert egri püspöknek és egyházának adja több község tizedéért cserébe Cserép (Borsod vm), a Tisza melletti Csege és Kis Kampnath falut, a Porozlou-i vám harmadát, jogot egy vár építésére saját területén, továbbá egy sóaknát Deszakna-n és vámmentességet az innen

Next

/
Oldalképek
Tartalom