Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár I. (1023-1300) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 26. Budapest, 1997)

OKLEVÉLKIVONATOK ( 1 —603. sz.)

Kivonatos ái, a Csanádi káptalan 1323. évi átírása alapján, László erdélyi alvajda 1391. május 17-i oklevelében, DL 30405. Keltezésére vonatkozóan: Borsa: Arad 210. Borsa e határjárást esetleg XIV. századi hamisítványnak tekinti. Ezt a feltételezést azonban a szöveg archaikus elemei és az, hogy a tordai várföld 1266 körül magánbirtok lett, nem engedik meg. Megjegyzendő, hogy az ekkor még névvel nem rendelkező tordai várbirtokot e határjárás XIV—XV. századi kivonatában már Szentmiklóssal azonosítják, így bővítve a fenti szöveget: tenet metam cum terra castri de dicta Thorda, quam nunc Zenthmyklosfalwa nominant. DL 30477 és 30488. • Közlés: Borsa: Arad 217. • Regeszta: RegArp 127. és 202. sz. 14. 1177. [III.] Béla király megerősíti Szt. Márton Orod-i egyházát az erdőkön túl és a Dunántúl (ultra silvas et ultra Danubium) lévő birtokaiban, és leírja az erdélyi (ultra silvas) Ascennepe határait: In meridionali parte habét metam super Fequetfee. Deinde protenditur per magnam viam ad Hegesholmir et ibi tenet metam cum villa Cuculiensis castri, que vocatur Bodon. Inde ad Sossed et tenet metas cum villa de Acna. Inde ascendit per montes ad magnum montem, qui vocatur Acnahege. Inde ad nemus, quod dicitur Caxun et ibi cum villa Suqman tenet metam. Inde vertitur ad occidentem, deinde per collem, que dicitur Husee Berke, descendit in vallem et tenet metas cum villa Lapad per Ret usque ad fluvium et per fluvium ad nemus, quod dicitur Sciluas et sic per nemus protenditur ad locum, qui Parpurcum vocatur. Inde versus septentrionem protenditur et tenet metas cum villa Herén, inde ad Gastateluke. Inde versus orientem protenditur et tenet metas cum villa Tordosi de Vyuuar, inde ad Thow, deinde ad Fequetkopua et sic per Fequet vertitur, ad priorem metam revertitur. Kivonatos ái a váci káptalan 1337. szeptember 14-i oklevelében, DL 30571. • Közlés: CD VII/4. 67—69. — TFirnh 5—6. — Ub I. 3 (töredékesen). — Borsa: Arad 210, 216 (keltezésének indoklásával). — DIR C, veacul XI—XIII, vol. I. 21—22 (román fordításban). • Regeszta: Tentamen 6. sz. — RegArp 127. és 202. sz. 15. [1177—1181] Istvánnak, a párizsi Szt. Genovéva-kolostor apátjának levele [III.] Béla királyhoz. A körükben elhunyt és eltemetett Bethlehem nevű ifjú senkinek — sem kereszténynek, sem zsidónak — nem maradt adósa Párizsban. Az elhunyt szüleinek küldöttei kérésére tíz napon át tudakozódtak afelől a Magyarországról való Jób, Mihály és Adorján klerikusok jelenlétében. Másolat a XIII. századból, István apát, később tournayi püspök leveleskönyvében, Paris, Bibliothèque Nationale, Cod. Lat. 8630/A, fol. 22v. Keltezésére és a Jakab helyetti Jób olvasatra vonatkozóan 1. FilKözl 16/1970. 156 (Györffy György). Jóllehet a magyar hagyomány a fenti adatot az erdélyi Bethlen családhoz kapcsolja, ez kellően még nem bizonyított. • Közlés: Masson 556. — Bulaeus II. 479—480. — Maxima bibliotheca XXV. 11. — Du Molinet 44—45. — Katona IV. 241—242 (1175-re keltezve). — CD II. 189— 190. — Cornides: Vindiciae 318. — Migne CCXI. 334—335. — Desilve 53. — Gombos: Catalogus III. 2181., 4697. sz. — Makkai—Mezey: Levelek 114—115 (magyar fordításban). — Kristó—Makk 105 (magyar fordításban). • Regeszta: Tentamen 3. sz. 16. [1177—1181] Istvánnak, a párizsi Szt. Genovéva-kolostor apátjának levele L-hez és feleségéhez: Christianához. Körükben elhunyt és eltemetett fiuk: Bethlehem után nem maradt semmiféle adósság. Köszöni az ajándékba küldött két selyem miseruhát, egy zászlót, egy márka ezüstöt, egy aranypénzt és öt solidust, valamint a fehér lovat, melyet a templom építésénél hasznosítanak.