Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
220 Febr. 24. (in Vissegrad, in Mathie) Garai Miklós nádor előtt Kezy-i Danch fia: Domokos fiai: Miklós egri cantor és János s az utóbbi fia: Gergely, valamint Kueches/ Kweches-i Czinige/Chynege (dictus) János fia: Miklós kölcsönösen in fratres generationales et condivisionales fogadják egymást oly módon, hogy a Kezy-ek Kezy birtoknak, valamint az Alsoheripan/Alsoherypan és Apathy/Appathy birtokokban lévő részeknek a felét adják in forma divisionis Chynige Miklósnak, ő pedig Keueches/ Kweches birtoknak és az említett Apathy birtokban lévő résznek a felét adja ugyancsak sub federe divisionis a Kezy-eknek. Kölcsönösen megvédik ezekben egymást mindenkivel szemben, de különösen Miklóst kötelesek a Kezy-ek megvédeni condivisionalis testvéreikkel: Horka-i Izsák fia: Pál fiaival: Istvánnal és Gergellyel, György fiával: Istvánnal, Miklós fiával: Lászlóval és István fiával: Jánossal szemben, s ha erre nem képesek, más öröklött birtokukkal kell őt kárpótolniuk. A bírói eljárás során in forma iuris idegen kézre kerülő birtokokat közös költséggel és fáradsággal szerzik vissza, a visszaszerzetteket pedig egyenlően osztják meg egymás között. Ugyancsak közös költséggel és fáradsággal folytatják a birtokok miatt ellenük indított pereket, és szükség esetén bemutatják okleveleiket, különösen András királyét, az egymás ellen kiállított periratokat pedig érvényteleneknek nyilvánítják. Kötelezik magukat, hogy együttesen szerzik meg az egyezséghez a király jóváhagyását, in mille florenis puri auri absque portioné iudicis bírsággal sújtva azt a felet, amelyik premissa retractaret et eis contraveniret, vagy post adventum domini nostri regis a jóváhagyás megszerzésében tepidus fieret et per motionem litis ad ipsum consensum regium lite mediante per alteram partém suscitande coartaretur. Ha azonban a felek egyike ismét tulajdonába akarja venni a másik félnek adott birtokrészeket, ezt absque strepitu cuiuslibet iudicis et iudicii megteheti. Végül megerősítik, hogy 1406. okt. 9-én a nádor előtt az említettekről csak Domokos fiai: Miklós cantor, János és Balázs tettek bevallást - János fia: Gergely, Balázs pedig fiai: György és Mátyás nevében is - és alii filii eorundem Iohannis et Blasii in humanis et in rerum natura non extitissent. Két példány, mindkettő hártyán, függőpecséttel. DL 57105 és 57106. (Dancs cs.) 221 Febr. 24. (in Mathie) A pozsonyi káptalan előtt Miklós fia: Gywke (dictus) György özvegye: Ilona nobilis archiepiscopalis de Wayka és fiai: Domokos meg Sebestyén a másik két gyermek: Miklós és Margit terhét is magukra vállalva - fogott bírák közbenjárására megbocsátják Miklós fiának: Jánosnak, akit anyai testvére - terhét magára vállalva -, Swly-i István fia: János képviselt, hogy Györgyöt megölte. Egyúttal kikötik, hogy tőle novem marcas brevis numeri, videlicet marcam quamlibet centum et triginta tribus denariis nunc currentibus et uno parvo denario computando, necnon unam longam candelám, amelyet a felmutatáskor kell meggyújtani ac decem candelas unius palme longitudinis et in qualibet candela tres denarios regales kapnak. Ha János nem teljesítené kötelezettségét, vagy még dicsekednék a gyilkossággal, az özvegynek és gyermekeinek fraternali amore, auxilio, consilio et favore nem volna segítségükre, és ezt két-három probus vir igazolja, a megölt homagium-ában, az özvegy és fiai pedig, ha nem tartják meg a megállapodást, in triginta marcis denariorum ac mutilatione unius manus convinceretur(!). Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 43192. (Múz. törzsanyag.) - (M.)