Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

220 Febr. 24. (in Vissegrad, in Mathie) Garai Miklós nádor előtt Kezy-i Danch fia: Domokos fiai: Miklós egri cantor és János s az utóbbi fia: Gergely, valamint Kueches/ Kweches-i Czinige/Chynege (dictus) János fia: Miklós kölcsönösen in fratres genera­tionales et condivisionales fogadják egymást oly módon, hogy a Kezy-ek Kezy birtok­nak, valamint az Alsoheripan/Alsoherypan és Apathy/Appathy birtokokban lévő részeknek a felét adják in forma divisionis Chynige Miklósnak, ő pedig Keueches/ Kweches birtoknak és az említett Apathy birtokban lévő résznek a felét adja ugyan­csak sub federe divisionis a Kezy-eknek. Kölcsönösen megvédik ezekben egymást mindenkivel szemben, de különösen Miklóst kötelesek a Kezy-ek megvédeni condivi­sionalis testvéreikkel: Horka-i Izsák fia: Pál fiaival: Istvánnal és Gergellyel, György fiával: Istvánnal, Miklós fiával: Lászlóval és István fiával: Jánossal szemben, s ha erre nem képesek, más öröklött birtokukkal kell őt kárpótolniuk. A bírói eljárás során in forma iuris idegen kézre kerülő birtokokat közös költséggel és fáradsággal szerzik vissza, a visszaszerzetteket pedig egyenlően osztják meg egymás között. Ugyancsak közös költséggel és fáradsággal folytatják a birtokok miatt ellenük indított pereket, és szükség esetén bemutatják okleveleiket, különösen András királyét, az egymás ellen kiállított periratokat pedig érvényteleneknek nyilvánítják. Kötelezik magukat, hogy együttesen szerzik meg az egyezséghez a király jóváhagyását, in mille florenis puri auri absque portioné iudicis bírsággal sújtva azt a felet, amelyik premissa retractaret et eis contraveniret, vagy post adventum domini nostri regis a jóváhagyás megszerzésében tepidus fieret et per motionem litis ad ipsum consensum regium lite mediante per alteram partém suscitande coartaretur. Ha azonban a felek egyike ismét tulajdonába akarja venni a másik félnek adott birtokrészeket, ezt absque strepitu cuiuslibet iudicis et iudicii megteheti. Végül megerősítik, hogy 1406. okt. 9-én a nádor előtt az említet­tekről csak Domokos fiai: Miklós cantor, János és Balázs tettek bevallást - János fia: Gergely, Balázs pedig fiai: György és Mátyás nevében is - és alii filii eorundem Iohannis et Blasii in humanis et in rerum natura non extitissent. Két példány, mindkettő hártyán, függőpecséttel. DL 57105 és 57106. (Dancs cs.) 221 Febr. 24. (in Mathie) A pozsonyi káptalan előtt Miklós fia: Gywke (dictus) György özvegye: Ilona nobilis archiepiscopalis de Wayka és fiai: Domokos meg Sebestyén ­a másik két gyermek: Miklós és Margit terhét is magukra vállalva - fogott bírák közbenjárására megbocsátják Miklós fiának: Jánosnak, akit anyai testvére - terhét magára vállalva -, Swly-i István fia: János képviselt, hogy Györgyöt megölte. Egyút­tal kikötik, hogy tőle novem marcas brevis numeri, videlicet marcam quamlibet centum et triginta tribus denariis nunc currentibus et uno parvo denario computando, necnon unam longam candelám, amelyet a felmutatáskor kell meggyújtani ac decem candelas unius palme longitudinis et in qualibet candela tres denarios regales kapnak. Ha János nem teljesítené kötelezettségét, vagy még dicsekednék a gyilkossággal, az özvegynek és gyermekeinek fraternali amore, auxilio, consilio et favore nem volna segítségükre, és ezt két-három probus vir igazolja, a megölt homagium-ában, az özvegy és fiai pedig, ha nem tartják meg a megállapodást, in triginta marcis denario­rum ac mutilatione unius manus convinceretur(!). Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 43192. (Múz. törzsanyag.) - (M.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom