Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
oriente et est in circuita (tenuta) fossata/fosata pro meta, secundo ab occidente, quam dividit magna via, a dextra parte monasterii est, a sinistra Rykardy/Rykardi, sic de meta ad metam usque pirum, inde ad unam arborem, inde ad puteum et sic procedit ad tertiam silvam, inde ad magnam viam et per viam illam ad ecclesiam Béate Marie. Idézve Palóci Mátyus nádor 1436. márc. 13-i (DL 12845 - Acta eccl. ord. et mon., Poson. 51-32), jún. 29-i (DL 12846 - uo. 62-46) és nov. 24-i (DL 12847 - uo. 52-25), valamint Hédervári Lőrinc nádor 1437. jún. 19-i (DL 12994- uo. 62-47) okl.-eiben a rátóti prépost Dióslápa birtokának a nyúlszigeti apácák Pasni birtoka felől történő elhatárolásának alapjául szolgáló leírások egyikeként. 200 Febr. 21. (in Vissegrad, 40. die oct. epiph.) Garai Miklós nádor a szepesi káptalanhoz. Delne-i Kakas János, miután bemutatta a káptalan 1412. aug. 1-ji oklevelét Delne és Souar birtokok határainak kijelöléséről (lásd ZsO ITT. 2493), a káptalan, a jászói konvent és Sáros megye vizsgálati jelentéseivel igazolta, hogy Soos (dictus) János, Simon és a másik János, valamint László föesperes, László fia: Miklós és György fia: Péter nobiles de Souar/Sowar elfoglaltak e határok szerint Delne birtokhoz tartozó szántóföldeket, rétet és erdőt, s ezeket a felperes tiltakozásai ellenére öt környező birtokon lakó jobbágyaikkal használtatják. Minthogy az alperesek (proc. Polyanka-i Péter fia: János) tagadták a vádat, és in eo eosdem dicte revisioni ipsius hominis nostri submitterent, a felek részére a káptalan in dignitatibus existentes kiküldöttei és a királyi kúriából e célra kirendelt nádori ember Szt. György 28. napján (máj. 21.) a felek jelenlétében a felperes útmutatása alapján járja végig az említett oklevélben leírt határt, és ha a panasz helytállónak bizonyul, iktassa vissza az elfoglalt részekbe a felperest, az alperesek ellentmondását figyelmen kívül hagyva, majd Szt. György nyolcadára tegyen jelentést az eljárásról. Tart. átírta Garai Miklós nádor 1420. febr. 21-én. DL 57495. (Soós cs.) - 1419. márc. 13-i átirata: DL 57485. (Uo.) 201 Febr. 21. (in Wisegrad, 40. die oct. epiph.) Rozgon-i Simon országbíró a fehérvári keresztes konventhez. A fehérvári káptalannak Chapy-i András és felesége, valamint az utóbbi gyermekei: László és Albert ellen folytatott perében elrendelte, hogy kiküldötte és a királyi kúriából e célra kirendelt királyi ember a felek jelenlétében határolja el a felperes Fyle birtokát az alperesek Pologar és Bathyan birtokaitól az alperesek útmutatása szerint, majd vizsgálja meg, hogy e határok - amelyeket az alperesek Garai Miklós nádor előtt régóta meglevőknek állítottak - vere et évidentes existèrent, és hogy in cursibus et plagis necnon locis illis, in quibus esse debuissent, vannak-e kijelölve, majd Szt. Jakab nyolcadára tegyen az eljárásról jelentést a királynak. Ekkor a felek bemutatták jelentését, amely szerint az utasítást quadam rationabili de causa nem hajtották végre. Minthogy enélkül megfelelő ítéletet hozni nem tudott, elrendelte, hogy Szt. Márton tizedik napján (1412. nov. 20.) változtatás nélkül hajtsa végre utasítását, majd az eljárásról vízkereszt nyolcadára tegyen jelentést a királynak, s ugyanakkor az alperesek (proc. András diák), akik iudicium regale sex marcarum tunc cum duplo nem fizették ki, ennek kétszeresét fizessék. Ekkor a felek bemutatták jelentését, amely szerint az utasítást per defectum dictorum in causam attractorum nem hajtották végre. Ezért az alpereseket (proc. Bakon-i Pál) pro non observatione prémisse nostre iudiciarie commissionis három márka bírságban elmarasztalja, és elrendeli, hogy kiküldötte és Tapaz-i László, Zelew-i János, Ozthopan-i Benedek,
