Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

2744 Nov. 26. (in Vyssegrad, f. II. p. Katherine) Garai Miklós nádor a kolozsmonostori konventhez. Iktassa be Kereztur-i Antal fiait: Sebestyént, Benedeket, Fábiánt, Pétert és Ambrust, Balázs fiát: Antalt és András fiát: Balázst Kereztur birtoknak általuk zavartalanul birtokolt és őket omnis iuris tramite megillető részébe. A kolozsmonostori konv. 1415. jan. 2-i okl.-ből. DL 27286. (KKOL Cista comitatuum, Doboka.) 2745 Nov. 26. A szepesi káptalan előtt Sáfár János és Miklós 230 forintért Rihnói Miklósnak és anyjának átengedik Csév birtokot zálogból való kiváltásra. - Bakács: Pest m. 1298. (Tart. átírta Zs. 1419. máj. l-jén. Esztergomi kápt. mit., Acta radicalia 26-3-10 - DF 236432.) 2746 Nov. 26. (6. die 3. diei Elizabeth vid.) László sági prépost és a konvent jelenti Garai Miklós nádornak, hogy az esztergomi káptalan és Zechen-i Frank vajda fia: László fia: László perében kiadott levelére megbízottja, Miklós szerzetes pap és Berneche-i Gergely nádori ember a Barathy birtokhoz tartozó Warbok föld határait András főesperes, esztergomi kanonok mutatása szerint körüljárták, azt ad duo aratra cum medio becsülték; amidőn azonban a földet a káptalannak statuálni akarták, Zechen-i László Perezlen-ben lakó Gregorius rufus nevű jobbágya ellentmondott ura nevében; Zechen-it ellenben nem idézték meg, mivel már perben áll a káptalannal, s így Szt. András-nap nyolcadán köteles megjelenni előtte. A határ leírása a következő: Primo incepissent a plaga orientis iuxta nemus, in quo fiúit Zuhapathaka, deinde descendendo de magna via, que de dicta possessione Barathy transiret ad villam Saagh predictam in longitudine unius iugeris vulgo dyolew vocati, quam terram in ilia una longitudine nobiles de dicta Barathy suas fore asseruissent et ibi in fine illius unius longitudinis signum metale fecissent; deinde descendendo versus plagam occidentis venissent ad viam publicam vulgo Warbokvta vocatam, per quam de Saagh itur ad villam Wysk, ubi eandem viam pertransit dictus rivulus Zuhapathaka et ibi fecissent signum metale de terra; abhinc in eadem via eundo versus plagam meridiei per bonum spatium iuxta eandem viam signum metale de terra fecissent; deinde transeundo in eadem via pervenissent ad rivulum Kemechepathaka vocatum et ibi inter duas vias signum metale fecissent; unde eundem rivulum pertranseundo in eadem via per bonum spatium currendo in uno loco secus eandem viam signum fecissent; abhinc per parvum spatium eundo in ipsa via venissent ad unam particulam terre incultam vulgo dyep vocatam, in qua divertissent versus occidentem, eundo per bonum spatium pervenissent ad unum magnum truncum adustum in terra arabili existentem, quod pro signo metali consignassent; unde procedendo plagam ad eandem satis per bonum spatium pervenissent ad unum rubetum in fine terrarum arabilium situm, in cuius medio est una vallis vulgo Papweolde vocata, ad quam descendendo venissent ad unam arborem pyri silvestrem in medio eiusdem vallis existentem, quam similiter pro signo metali consignassent; abinde in medio eiusdem vallis procedendo versus meridiem per magnum spatium pervenissent ad predictam publicam viam Warbokwtha appellatam, ubi ultra versus meridiem sunt terre arabiles ecclesie parrochialis de Berneche, ibi etiam fecissent signum metale in terra, ubi ipsas consignationes terminassent. Papíron, zárlatán viaszpecsét nyomával és bírósági feljegyzéssel: Pro actore Iohannes archidiaconus Zoliensis cum eiusdem. Neugrad. Esztergomi kápt. mit., Acta radicalia 18-4-5. (DF 236080.)