Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
1414 november 25 617 a káptalan kiküldötte és Rauen-i Kengel (dictus) Fábián fia: Mihály báni ember Wlkouch birtokon foganatosította, ők azonban ekkor sem jelentek meg; ezért utasította a káptalant, hogy a Szt. Mihály nyolcadát követő hétfőre (okt. 9.) huszonhét márka bírságban elmarasztalva, három vásáron történő kikiáltással idézze meg őket. Ekkor a felperes a káptalan jelentésével igazolta, hogy kiküldötte és Conska-i Pál fia: Mátyás báni ember Szt. Kozma és Dámján napja előtti kedden (szept. 26.) Izdench-en, a következő szerdán, Szt. Kozma és Dámján napján (szept. 27.) Palichna-n és a következő csütörtökön (szept. 28.) Garig-on tribus predictis foris seu conprovincialibus diebus et locis in predictis celebrare consuetis eleget tett utasításának, az alperesek (proc. familiárisuk, Beludi-i Pál) pedig azzal indokolták ellentmondásukat, hogy a felperes Zentjacab birtok nagy részét birtokaihoz akarta csatolni; annak igazolására pedig, hogy a Körös megyei Zentjacab birtok a királynak szavatosság vállalásával történt adománya folytán illeti meg őket, bemutatták Zs. 1401. jan. 9-i adománylevelét (ZsO II. 808). A szavatosság vállalása miatt a pert Szt. Márton nyolcadára János esztergomi érsek, vicarius generális per regnum Hungarie elé utalta, aki gyertyaszentelő nyolcadára visszaküldte azt hozzá, ő pedig a pünkösd nyolcadát követő hétfőre (1414. jún. 4.), majd - minthogy ekkor Jakab mesternek, a király procurator-ának és különös jelenléte bírói helyettesének távollétében a pert eldönteni nem tudta - a Keresztelő Szt. János nyolcadát követő hétfőre (júl. 2.) halasztotta. Ekkor Jakab mester a király nevében kijelentette, hogy bár a király szavatosság vállalása mellett adta a birtokot az alpereseknek (proc. Segezd-i Péter), s ezért in corporali possessione kész őket bárkivel szemben megvédeni, de mert ezt a pert nem in facto corporalis possessionis, hanem a határok kiigazítása miatt folytatják, ebben a király őket conservare non teneretur. Minthogy ekkor universis dictis regni Sclavonie nobilibus more exercituantium contra insultum Turkorum proficisci commiseramus, a pert miként az említett nemesek valamennyi perét - a Szt. Mihály nyolcadát követő hétfőre (okt. 8.), majd, minthogy ekkor az alperesek officiálisa, Mikech fia: András ipsum Ladislaum in regno Bozne cum viro magnifico domino Pipone comité Tymisyensi exercitualiter existere, ipsumque Adalbertum a királynéval a király után versus partes Reni properasse astruxerat, a jelen Szt. Márton nyolcadát követő hétfőre (nov. 19.) halasztotta, az alpereseket a huszonhét márka bírság megfizetésére is kötelezve. Ekkor az alperesek nem jelentek meg - amiért a szokásos bírságban, és mert a bírságot nem fizették meg, annak kétszeresében elmarasztalta őket -, a felperes pedig, miután bemutatta V. István oklevelét, amely megerősítette Imre királynak mind Zerdahel és Zebinch, mind a zágrábi egyház más birtokai határait leíró oklevelét, kérte a per eldöntését. Minthogy az alperesek háromszor nem jelentek meg előtte, s ezután három vásáron történő kikiáltással kellett őket megidézni, consuetudinaria vero regni lege ab antiquo sanctiate(l) requirente, azok, akik egy birtok elhatárolásánál ellentmondással élnek, majd ennek megokolása végett háromszori idézésre sem jelennek meg in presentiam ipsorum iudicis ordinarii, a határok kijelölésének contradictorie minimé valerent obviare, - ezért kiküldötte és a báni ember határolja el Zerdahel és Zebnich birtokokat Zentjacab felől az István király oklevelében leírt határok alapján, és adja át örök jogon az így elhatárolt birtokokat a felperesnek, figyelmen kívül hagyva az alperesek vagy mások ellentmondását, majd az eljárásról tegyen neki jelentést. Az oklevelet, pecsétéi távol lévén, Mathusel vicebán, körösi ispánja pecsétjével erősítteti meg. A pozsegai kápt. 1415. márc. 9-i okl.-ből. Zágrábi kápt. lt., Acta antiqua 83-29. (DF 256790.)
