Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)
az akkor emelt határjelek délre és nyugatra Andrásnak, Dénesnek és társaiknak, északra és keletre László fiainak a birtokát választják el. - Az oklevélben foglaltakkal szemben a felperesek előadták, hogy ezeket a határjeleket a felek között létrejött egyezség értelmében állították ugyan fel, azonban mivel ipsi in eorum iuribus defraudati haberentur, a határjárásnak ellentmondanak, és azt nem fogadják el. - Mivel a felperes Tamás a határjárás idejében in rerum natura et in lucem productus volt, és mert a vasvári káptalan oklevelében leírt határjelek, amelyek alapján Luca fia: Mihály a pert be kívánja fejezni, non iudicialiter, sed conpositorie elevate fuissent, preiudicium iuri eorundem Thome et Georgii generare non posse, nec valere eaque ratione eedem mete veluti frustra erecte obmitti et postponi debere agnitum extiterat, úgy döntött, hogy a határjeleket mellőzni kell, a vasvári káptalan oklevelében foglalt határjárást pedig semmisnek nyilvánította; majd meghagyta a feleknek, hogy a zalai konvent kiküldöttjének jelenlétében Szt. Mihály huszonnegyedik napján (okt. 22.) a nádor bírói meghagyását hajtsák végre, és arról a konvent ad octavas dicti festi iuxta regni consuetudinem perdurandas tegyen jelentést. - Szt. Mihály nyolcadán a felperesek bemutatták a zalai konvent 1414. okt. 24-i oklevelét (2614). Mivel ebből kitűnik, hogy András fiai: Tamás diák és Benedek, másrészről László fia: Lukács meg fiai: Mihály és Kelemen jelenlétében az Olyanthfalua más néven Ollar és Lucafalua birtokok közti határ megállapítása megtörtént és a határjárásnak mindeddig senki sem mondott ellent, cum regni nobilibus nobiscum in iudicio existentibus ítélkezve a határjárást megerősíti és a határjelekkel elkülönített birtokokat örökre Tamás diák, Benedek, György, Gáspár, Boldizsár (másutt Balázs), másrészről Lukács, Mihály, Kelemen, Miklós, másik Mihály és Péter kezén hagyja. Hártyán, kettős függőpecsét töredékével. DL 1340. (NRA 647-27.) - (M.) 2687 Nov. 14. (in Visegrád, 40. die oct. Mychaelis) Zs. azt a bizonyítékbemutatást, amelyet de Sancto Salvatore János fiának: Albertnek (proc. Lelezalko-i László) Bya-i Barthok felesége: Orsolya (proc. Zekel Miklós) ellenében - három márka bírság kétharmad része duplatas cum duplo, az alperesnek járó egyharmad része sine duplo kötelezettségével - az országbírói tisztség üresedésben lévén, előtte kellett volna teljesítenie, minthogy az ügyvéd sem az okleveleket bemutatni, sem a bírságot kifizetni nem tudta, további három márka bírság kirovása és az eddigiek megkétszerezése mellett vízkereszt nyolcadára halasztja. - A hátlap közepének alsó szélén: JP solvit XX or . Hátlapján feljegyzéssel, amely szerint a felperes de regio [litteratorio mandato] eo, quod idem Berthok unacum nostra maiestate in partibus Almanie foret constitutus prefataque nobilis domina absque presentialitate eiusdem causa in eadem non respondebat, az alperes ügyvédje Kondoros-i Miklós volt, [s a pert elhalasztották] Szt. György nyolcadára. DL 92476. (Festetics cs. lt., Miscellanea.) - (M.) 2688 Nov. 14. (in Wissegrad, 40. die oct. Mychaelis) Zs. vízkereszt nyolcadára elhalasztja az Egeruar-i Miklós fia: Mihály mester által Gerse-i Pethew fiai: János és Tamás, valamint Osko nevű birtokukon tartózkodó huszonegy előállításra kötelezett jobbágyuk ellen - az országbírói méltóság üresedésben lévén - előtte indított pert, mivel Egeruar-i a felmutatott királyi oklevél szerint urával: Zeech-i Miklós, volt tárnokmesterrel erga nostram maiestatem cis Renum tartózkodik. Papíron, zárlatán gyűrűspecsét nyomával. DL 92454. (Festetics cs. lt., Vas 134.) - (M.)
