Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

1414 szeptember 9 559 tással idézésük, a bíróságban vele együtt ülő nemesekkel megállapította, hogy Bews-i megnyerte a pert, amelyben atyja: István ellenében Themmel bánt hatalmaskodás miatt elmarasztalták. Groffh Péter és Themplinus fiai: Eberhard és Márton viszont, akikre Themmel birtokai halála után háramlottak, nem adtak elégtételt, ezért elrendeli, hogy a kiküldött nádori ember a pozsonyi káptalan megbízottjával foglalja le Themmel bánnak Groffh Péter, Eberhard és Márton kezén lévő birtokait a Themmel bán által a Bews-ieknek okozott, általuk kétezer aranyforintra becsült kár erejéig. Továbbá Themmel bán minden más birtoka becsüjének harmadát adja át Bews-inek, majd pedig a kilencvenkilenc márka bírság fejében foglaljon le Péter, Eberhard és Márton birtokaiból megfelelő részt, kétharmad részben az ő, egyharmad részben Bews-i részére mindaddig tartó birtoklásra, amíg az alperesek, vagy azok, akiket a visszaváltás joga megillet, ki nem váltják, ut ordo iuris consuetudoque regni requirit; a visszaváltásra mindenszentek nyolcadik napját (nov. 8.) jelölve ki. Ekkorra minderről a káptalan tegyen jelentést. Ugyanekkor a felperesek egyéb, a felmutatott oklevelekben foglalt peres ügyeiben is határozni fog. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. DL 10013. (NRA 322-34.) - (M.) Szept. 9. (in Wyssegrad, 40. die oct. Iacobi) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Múlt év Szt. György nyolcadán, amikor unacum regni nobilibus ítélkezett, Bews-i/Bes-i Wrdek István fia: János előbb bemutatta 1. a nádor 1412. jún. 20-i, kötelezvényt tartalmazó oklevelét (ZsO III. 2314), 2. a pozsonyi káptalan 1413. máj. 21-i idézőlevelét (621) és 3. a sági konvent [1413]. máj. 31-i obmissionalis levelét (676), amelyek szerint Zenthgywrg/Zenthgyurg/Zenthgyur-i Templinus fiai: Eberhard és Márton, valamint Grof (Péter fia:) Péter comes (az utóbbi proc. János fia: Miklós) kötelezvényük és szabályos megidézésük ellenére nem jelentek meg Saag villa-ban Kowar-i Pál mester nádori ítélőmester és a többi fogott bíró előtt. Ezt követően a pozsonyi káptalannak és a pannonhalmi konventnek 1392-ben Zs. parancsára (ZsO I. 2387) készített vizsgálati jelentéseivel igazolta, hogy Grof Templinus és Péter mesterek az előző év Kisasszony napján (szept. 8.) in foro liberó in possessione ipsorum Chetertek vocata celebrari consueto elfogták, bilincsbe verték és kifosztották a felperes Karcha-i István nevű jobbágyát. Ezek alapján a nádor az alpereseket: Grof Péter comes-t, Eberhardot és Mártont a káptalan útján Keresztelő Szt. János nyolcadára jelenléte elé idéztette, ők azonban Szt. Mihály nyolcadán, amikorra a pert halasztották, nem jelentek meg, noha a felperes (proc. Mihály fia: László) a káptalan jelentésével igazolta, hogy annak kiküldötte és Gwtakarcha-i Mihály nádori ember Chetertekhel nevű birtokukon megidézte őket. Nem jelentek meg vízkereszt nyolcadán a második, majd Szt. György nyolcadán a harmadik idézésre sem - amikor tizennyolc márka bírságot is fizetniük kellett -, holott, miként a felperes (proc. parvus Mátyás, majd Komaron-i László) igazolta, Iwan birtokon lévő részükön mindkét idézést kézbesítették. A jelen nyolcadon, amikorra három vásáron történő kikiáltással idéztette meg és negyvenöt márka bírság kifizetésére kötelezte őket, a felperes (proc. magnus László) bemutatta a káptalan jelentését, amely szerint annak kiküldötte és Etrehkarcha-i Pál fia: János nádori ember Mária Magdolna-nap előtt lévő pénteken (júl. 20.) in civitate Posoniensi, szombaton Samaria és a következő hétfőn (júl. 23.) Gelle opidum-okban, tribus scilicet foris comprovincialibus locis in predictis celebrari solitis megidézte az