Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

2103 Jún. 11. (in Wysegrad, 42. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor a leleszi konventhez. Az oklevél első részének szövege részben több mozzanattal bővebben, azonban azonos fogalmazással egyezik Garai 1412. jan. 24-i oklevelének előadásával (ZsO III. 1638). 1412. Szt. György nyolcadán Kysdobron-i Rátold fia: János fia: Gergely diák felesége: Borbála nem jelent meg a tárgyaláson, s nem tett eleget a későbbi idézéseknek sem. 1413. Szt. Jakab nyolcadán három vásáron való kikiáltással már harminc márka bírság kétszeresével és a bírónak, valamint a perbeli ellenfélnek járó három márka bírság megfizetésének kötelezettségével nyert idézést. Ekkor ügyvédje: Nemptu Jakab fia: János Kysdobron-i Miklós fia: János fiai: György és Antal ellenében beismerte, hogy oly oklevelet, amilyenre hivatkozott, sem most, sem a jövőben nem tud felmutatni; hozzátette azonban, hogy Antal a kérdéses gyilkosság idejében in rerum natura non fuisset. Mivel a György és Antal által felmutatott bizonyságlevél alapján szükségesnek találta annak tisztázását, hogy Kysdobron-i László, Miklós és Tamás törvénytelen fiai-e Miklós fiának: Jánosnak, a bíróságban vele együtt ülő nemesekkel ítélkezve kötelezte Györgyöt, hogy iuxta homagium dictorum trium hominum esküt tegyen le százötvenedmagával, mégpedig Szt. Mihály nyolcadán, vízkereszt nyolcadán és Szt. György nyolcadán, minden alkalommal ötvenedmagával a leleszi konvent előtt, hogy László, Miklós és Tamás atyjuknak törvénytelen ágyából származnak. Utasította továbbá a feleket, hogy az eskütételről szóló konventi okleveleket Szt. György nyolcadán mutassák be neki, amikor Antal is köteles előtte személyesen megjelenni, hogy korát megállapíthassa. Mivel pedig Borbála ajánlatát, hogy a bírságot birtokátruházással fogja megfizetni, nem fogadta el, kötelezte Borbálát, hogy birtokát időben eladva vagy elzálogosítva promtis in rebus fizetéssel tegyen eleget kötelezettségének. Szt. György nyolcadának nyolcadik napján (máj. 8.) György és Antal megjelenve, a bíróságban vele együtt ülő nemesekkel úgy találta, hogy Antal már életben volt Imre meggyilkolásának idejében; majd miután György bemutatta a konventnek az eskü letételéről szóló háromrendbeli bizonyságlevelét, amelyekből kitűnik, hogy György három alkalommal szabályszerűen letette az esküt, hogy János fiai: László, Miklós és Tamás törvénytelen származásúak, a bíróságban vele együtt ülő nemesekkel a következő ítéletet hozta: Bár Mária királynő Imrének György és Antal atyja: Miklós fia: János és ezen János törvénytelen fiai: László, Miklós és Tamás által történt megöletése miatt ezek Kysdobron-ban lévő birtokjogait, mint testvérgyilkosokét, a megölt Imre fiainak: Gergely diáknak, Tamásnak, Mátyásnak és Sebestyénnek adományozta - akiket azokba be is vezettek -, mivel azonban László, Miklós és Tamás Miklós fiának: Jánosnak nem törvényes, hanem törvénytelen fiai, és őket, mint ilyeneket, Kysdobron birtokon semmi birtokjog nem illet meg, Mária királynő ezeknek a fattyaknak a révén Gergely diáknak és testvéreinek Kysdobron-on nem tehetett adományt; következőleg a királynői adomány értelmében Miklós fia: János - György és Antal atyja - birtokrésze törvényes fiait: Györgyöt és Antalt, a harmada pedig Gergely diák testvéreit és leányát illeti meg. Meghagyja tehát, hogy Zenche-i Kozma mester nádori jegyző, a királyi kúriából kiküldött nádori ember Keresztelő Szt. János születése ünnepének huszadik napján (júl. 12.) Kysdobron birtokon Miklós fia: János birtokrészét Gergely diák testvérei és leánya, valamint János fiai: György és Antal jelenlétében ossza fel három egyenlő részre, majd az egyik részbe - határának a megjárása után - iktassa be Gergely diák testvéreit és leányát, a maradék két részbe