Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

1993 Máj. 18. (Bude, 2. die asscens.) Zs. Borsod megye ispánjához vagy alispánjához és a szolgabírákhoz. Vizsgálják ki Puthnuk-i Benedek, László, Miklós és a másik László panaszát, amely szerint Kaza-i Kakas Gywla mester familiárisai: Korithyan-i Imre és Elek fia: Miklós uruk parancsára a Kaza birtokban lévő részükön felszántottak egy földdarabot, továbbá Gywla mester ugyané részen unam domum iobagionem(!) készíttetett, Merth Antal Zenthpeter-i bíró pedig Gywla mesternek Beke Balázshoz intézett levele alapján ex subordinatione dicti Gywle elfogta teljesen ártatlan Kaza-i jobbágyát: Anko Andrást. Borsod m. 1414. júl. 12-i okl.-ből. DL 89733. (Radvánszky cs. sajókazai lt.) - A vizsgálatot a maguk közül kiküldött Wman-i Mihály végezte és a panaszt helytállónak találta. 1994 Máj. 18. (2. die ascens.) A győri káptalan előtt Perechke-i Demeter fia: Tamás - János fiai: Antal, Ferenc és István nevében is - eltiltja Korumpa-i Ozsvátot és fiát: Mátét a Pereczke birtokban lévő részük elfoglalásától és használatától. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 43246. (Múz. törzsanyag, Véghely-gyűjt.) 1995 Máj. 18. (f. VI. p. ascens.) A pozsonyi káptalan előtt Bogath-i Miklós fiai: András és Pál, valamint Heren-i Jakab fiai: Vince és Márton ügyvédjei: Magyar-i István fia: Jakab és Twrwk (dictus) Tamás eltiltják Magyar-i Hazugh (dictus) Miklós feleségé­nek leányait, köztük Margit és Lucia asszonyokat attól, hogy eladják vagy elidegenít­sék a Magyar és Kukenzarw birtokokban lévő részekből őket iuxta regni consuetudi­nem megillető hitbért, jegyajándékot és leánynegyedet, s mindenkit eltiltanak ezek elfoglalásától és használatától. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 10211. (NRA 1672-105.) 1996 Máj. 18. (Bononie, XV. Kai. Iun. anno IV.) XXIII. János pápa káplánjához: Iohan­nes de Thomariis mesterhez, a palatium apostolicum ügyhallgatójához. Wrode János, a veszprémi egyházmegyei ecclesia Sancti Petri de Veteri Buda kanonokja - az érdekében benyújtott petitio szerint - auctoritate ordinaria megkapta a váradi egy­háznak Oyta-i Henrik halálával megüresedett kanonokságát és prebendáját, ezek elfoglalásában azonban megakadályozta őt György fia: Dénes, qui se gerit pro clerico Transiluanensis diocesis, aki pert indított ellene Branda tituli Sancti Clementis presbi­ter cardinalis, az apostoli szék e részekre küldött legatus-a előtt. Miután a kardinális Dénes javára ítélt, és Jánosnak ez ügyben örök hallgatást parancsolt, az utóbbi az apostoli székhez fellebbezett, ő pedig kérésére rá - a címzettre - bízta a per eldöntését. Minthogy annak jelen állapotában egyesek mindkét fél igényét kétségbe vonják, János érdemeiért és kérésére megparancsolja, hogy ha a perben ő sem találta bizonyí­tottnak bármelyik fél igényének jogosságát, adja auctoritate nostra Jánosnak a kanonokságot és prebendát, amelyek évi jövedelme - a váradi egyházban lévő, általa ma Jánosnak adott Szt. János evangélista oltár rectoratus-áéval együtt - János szerint nem haladja meg a nyolcvan aranyforintot. Vezesse vagy vezettesse be őt vagy procurator-át in corporalem possessionem canonicatus et prebende, tekintet nélkül a váradi egyháznak ezzel ellenkező statutum-aira és szokásaira, bárkire, aki ez egyház­ban apostolica vei alia quavis auctoritate kanonokká fogadására hivatkozik, a java­dalmak betöltését illetően az apostoli szék által a váradi püspöknek és káptalannak

Next

/
Oldalképek
Tartalom