Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

1445 Dec. 20. Buda. Borbála királyné Kanizsai István, volt királyi ajtónállómester soproni ispánhoz. A soproniakat a nádor előtt folyó perük befejeztéig ne akadályozza Harka nevű földjeik és a rétek használatában azon a címen, hogy azok magszakadás következtében a királyra háramlottak. - Házi 1/2. 76. (Sopron város lt. D 433 - DF 202067.) - (M.) 1446 Dec. 21. (Laude, in Thome ap.) Zs. Lezthemer-i János fia: Imre - aki Peren-i Miklós bán (magn.) fia: Miklós aule nostre iuvenis familiárisa - szolgálataiért, amelyeket főleg a velenceiek ellen indított királyi hadseregben urával együtt teljesített, a prelátusok és bárók tanácsából új adományul adja neki, László és Márton nevü testvéreinek, Lezthemer-i Pethew fiának: Lászlónak, fiainak: Istvánnak és Péternek, Mathyws fiainak: Andrásnak, Jánosnak és Istvánnak, az utóbbi fiának: Jakabnak, Iwan fiainak: Orbánnak és Gergelynek, Danch fiának: Jánosnak - akik osztályos atyafiaik a Zemplén megyei Lezthemer, Banowcz, Kyslazon, az Ung megyei Jenke, Zekew birtokokat, valamint Kerezth birtok felét tartozékaikkal, köztük szőlőkkel együtt, továbbá omne ius nostrum regium quibuscunque ex causis seu rationibus nostram in eisdem concernens maiestatem. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Itáliai hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. DL 66867. (Dessewffy cs. margonyai lt.) - (M.) 1447 Dec. 21. Lodi. Zs. Perényi Miklós familiárisának, Felsőbárcai Illésnek és rokonainak új adományul adja a felsorolt Abaúj megyei birtokokat, amelyek régtől fogva tulajdonukban vannak. - Új M. Múzeum 1851/2. I. 825. (SNA Bárczay cs. lt. 8-12 - DL 83565.) - Az eredetiben a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. - Átírta I. Mátyás 1482. jún. 24-én (uo. 20 - DL 83890), s ezt II. Ulászló 1503. okt. 8-án (uo. 21 - DL 84022). - (M.) 1448 Dec. 22. (Zágrábié, 16. die oct. Andree) Monozlo-i Chupor Pál szlavón bán igazolja, hogy Toplycha-i Tamás fia: László, aki a zágrábi káptalan Zágráb megyei Wolaulya más néven Petrouina birtoka határainak kijelölése során, amikor a csázmai káptalan kiküldötte és a báni ember ad unum locum, ubi duo fluvii Lokauech vocati ad invicem coniunguntur a parte orientali pervenissent, ellentmondott a határok kijelölésének, s akit ezért Szt. András nyolcadára jelenléte elé idéztek, kijelentette előtte, hogy elismerve a káptalan jogát ad locum prenarratum, ubi ipsi duo fluvii utrique Lokauech appellati ad invicem coniunguntur, a vitatott particulam térre minden tartozékával iuxta ipsos duos fluvios existentibus, ubi tres terree mete essent erecte, örök jogon a káptalannak adja. Hártyán, függőpecséttel. Zágrábi kápt. lt., Acta antiqua 48-6. (DF 256658.) 1449 Dec. 22. (VI. f. a. nat. Dom.) Az erdélyi káptalan előtt Lapispatak-i Márton fia: Simon diák tiltakozik az ellen, hogy néhai Kecher (dictus) Mihály - nobilis de Lypolch - fia: Péter a zálogösszeg kifizetése nélkül elfoglalta és használja a Sáros megyei Bonyatha birtokot, amelyet Mihály zálogosított el Mártonnak. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Szepesi kápt. orsz. lt. 9-10-22. (DF 263145.) 1450 Dec. 22. Günther Vilmos müncheni polgár eladja hetvennyolc új magyar forintért a dachaui kerületben fekvő három telkének tizedeit Ehingen-i Schilling Ulriknak. - Mon. Boica XIX. 370. - (M.)