Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár IV. (1413–1414) Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 25. Budapest, 1994)

másolatával a tárgyalásra elküldött, a Comaron-i várnagy elfogta, az országbíró rendelkezésének nem tudott eleget tenni. Mivel Cheh Pétert az ügy miatt nem szándékozik megbírságolni, tűzzön ki egy közeli határnapot, amikor Cheh tartozik ítélete értelmében csak három márka bírság mellett jobbágyai részéről impensionem iudicii et iustitie facere. - A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio Iohannis filii Petri de Almus. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. DL 10139. (NRA 795-19.) - (M.) 1298 Nov. 16. (in Visegrád, 42. die oct. Michaelis) Rozgon-i Simon országbíró ítéletlevele. A győri káptalan perbe hívatta a király jelenléte elé Antal fráter Chorna-i prépostot és konventjét, mivel ellentmondottak a Győr megyei Baraty birtokon lévő rész határjárása miatt; a konvent azonban háromszori idézésre sem jelent meg. 1411. böjtközép (márc. 18.) nyolcadán a káptalan annak bizonyítására, hogy Baraty birtokon lévő része a szintén Baraty nevű másik birtoktól határjelekkel el van különítve, bemutatta Henrik nádor pozsonyi ispán 1261. évi oklevelét, amely szerint a káptalan és a Barath villa-beli udvarnokok fogott bírák közbenjöttével kiegyezve megállapították, hogy a káptalan földje a nádor oklevelében leírt határok mellett, részben el van különítve. Antal fráter azzal indokolta ellentmondását, hogy a káptalan az ő Naghbarath nevű birtokából jó darabot el akart csatolni; ugyanő elismerte, hogy Naghbarath birtokról határlevelet sem most, sem a jövőben nem tud felmutatni, hangsúlyozta azonban, hogy Henrik nádor oklevele a káptalan vitás földjét az ő Naghbarati birtokától határozottan elkülöníti. Mivel a határok megjárása nélkül az ügyben nem tudott ítéletet hozni, meghagyta, hogy a pannonhalmi konvent kiküldötteinek jelenlétében a királyi kúriából kiküldött nádori ember Ker. Szt. János születése nyolcadik napján (júl. 1.) járja meg először a káptalan Baráti nevű birtokrészét Naghbarath birtok felől Henrik nádor oklevele alapján, a káptalan kijelölése szerint; majd pedig a prépost Naghbarath nevű birtokát a káptalan Baraty birtoka felől a prépost kijelölése szerint. Ha a felek a határjáráskor nem mondanak egymásnak ellent, mindegyiket iktassa be a határokkal körülírt részbe, ellenkező esetben pedig a vitás területet királyi mértékkel mérje vagy becsülje fel; arról pedig, hogy melyik félnek a határkijelölése látszik igazabbnak és elfogadhatóbbnak, a vitás földnek ki van teljes vagy részleges birtokában, a fenti nyolcadra a konvent szintén tegyen jelentést a királynak. Többszöri halasztás után a per a jelen Szt. Mihály nyolcadán került tárgyalásra. Ekkor a peres felek jelenlétében János esztergomi érsek nevében Bálint diák bejelentve, hogy az érsek, mivel a Chorna-i monostornak alapítója és védelmezője, és azt birtokokkal sajátjából gazdagította, a pert a préposttól mint a sajátját magára átvállalja, a Chorna-i prépostot a perből kiengedte; majd kijelentette, hogy Henrik nádor oklevele a káptalan Barathy-i birtokrésze határának megállapításához elégtelen, sőt bizonyító erő nélküli, mivel az udvarnokok mint conditionarius-ok a káptalannal a nádor előtt a királyi jog rovására nem köthettek egyezséget; következőleg az érsek a káptalannal az oklevélben foglalt határjelek szerint nem tarthat határjárást. Ezzel szemben viszont a káptalan kijelentette, hogy Henrik nádornak az oklevelét Baráti birtoka határainak kijelöléséhez ő érvényesnek tekinti és a határjárást csak az abban foglalt határjelek szerint hajlandó végrehajtani. Bár ítéletet akart mondani, a felek egymásnak ellentmondó állításai miatt, valamint propter absentiam prelato-